Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

498 JUHÁSZ LAJOS. [44] debeant dicatores, quod comitatus harum partium nullo modo admittere volunt, dicunt namque id nunque fuisse in usu".1 Kétségtelen tehát, hogy a század harmadik negyedének végére a telkek felaprózódása már súlyos probléma. A folyamat kezdete visszanyúlik a középkorba. A kanizsai vártartomány 1493.-i felosztásakor felvett registum szerint a tartományban a fél és negyed telkek voltak többségben. Ha egész telek akad is egynéhány, ezt quartaliae quatuor-nak írják, bizonyságául annak, hogy a negyed telek volt a már szinte egységnek vett legelterjedtebb nagyság.2

Ugyanígy Léka várának pertinenciájában.3

Az alsólendvai birtokon is fél telek már 1524-ben a telkek legnagyobb része.4

A XVI. században azonban szokatlanul nagy mérvet ölt a dolog. Ung megyében 1567-ben az egész, fél és negyed telkek aránya 287 : 677 : 0. 1574-ben már 265 : 740 : 47.*1588-ban 80 : 585 : 450.5 Győr megyében ugyanez az arány 1578-ban 169 : 328 : 127, míg négy évvel utóbb, 1582-ben 132 : 454 : 204.6

Amint ritkul az egész telek, olyan mértékben szaporodik a negyed. Sáros megyében 1567-ben 365 egész portával szemben 1502 fél és 688 negyed portát találnak.7

Barsban 1554-ben 450 egészre 1150 fél, 400 negyed, 60 nyolcad esik, míg 65 portáról nem világlik ki, hogy milyen telkekből adódott.8

Borsodban 1564-ben 1730 porta 1191 egész, 949 fél, 203 negyed, 69 harmad és 5 ötöd telekből tevődött össze.9 1 Litt, ad cam. 8 : 70. 2 Dl. 36997. 3 Dl. 36996. 4 Dl. 37006. 6 Die. conscr. 48. k. 6 Die. conser. 19. k. 7 Die. conscr. 34. k. 8 Die. conscr. 4. k. 9 Die. conscr. 9. k. — A telkek osztódását kisebb területen részletesen vizsgálja Berlász i. тп. 31.1. — A lengyel jobbágyság történetében а XV. században kezdődik meg a telkek osztódása. Kezdetben a jobbágyok röghözkötése, később a földesúri gazdálkodásban beálló átalakulás hatásaként lesznek kisebbek a parasztgazdaságok. А XVI. század végére a jobbágyság átlagosan fél- vagy negyedtelket művel, az egésztelkes a jobbágyságnak alig 5%-át teszi. Ld. M. J. Warszawski : Die Entwicklung der gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisse in Polen. (Zürich, 1914.) 44. 1. — Bajorországban a XV. század kezdetére a parasztbirtokok nagyság szerint egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod és harmincketted Hofra oszlottak. (Hoffmann i. m. 18. 1.) Általában Németországban a XII. században indul meg a fél-, negyedtelkekre való osztódás (K. Lamprecht : Deutsches Wirtschaftsleben im Mittelalter. I. Leipzig, 1886. 366. 1.)