Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
[45] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 A század közepe óta, mint láttuk, a legnagyobb zavar uralkodott a telkek összeszámlálása körül. Maga a kamara, minthogy az artikulusokban a porta a telekkel volt egyenlő, nem merte egyes buzgó rovóinak álláspontját nyíltan magáévá tenni, de természetesen nem akart a nagyobb jövedelem megakadályozója sem lenni. Amikor egy trencsénmegyei rovó a negyed telkeket egész portának írta össze és a kamarától kért utasítást, hogy beszedheti-e így az adót, a kamara a kérdést nem részletezve azt feleli : „exigat sicuti connumeravit".1 A kérdés 1566-ban került először az országgyűlés elé. A királyi előterjesztés tiltakozott a telkeknek nagyság szerint való megkülönböztetése ellen, azzal a megokolással, hogy ezáltal rengeteg visszaélésre nyílik alkalom és lassan megyéket, vártartományokat mondanak harmad, negyed telkekből állóknak.2 A következő évben a pozsonyi kamara javaslata részletesen tárgyalja a „distinctio mediarum, tertiariarum et quartariarum" problémáját. Különösen Zala megyét emelik ki, hol már teljesen meghonosodott az a szokás, hogy a telkek sorában négy egymásra következőt vesznek csak egy portának3 s népes mezővárosok és falvak alig vallanak 6—8, legfeljebb 10 portát. Ugyanilyen értelemben teszi meg javaslatát a király is.4 A rendek azonban nem engedik a porta eredeti, egész telket jelentő tartalmát megváltoztatni. Az 1567 : 5. tc.-ben jut kifejezésre a rendi felfogás győzelme, amely szerint az a jobbágy, ki az egész teleknek negyed, hatod vagy nyolcadrészét bírja és a földesúrnak is az egész census megfelelő hányadát fizeti, csak negyed-, hatod- vagy nyolcadrészét adja az egy egységre eső dicának.5 Ennek a határozatnak megfelelően fogalmazta meg 1567-től kezdve a kamara is utasításait és csak elvétve volt eset arra, hogy ettől eltérőleg, a telek nagyságát nem tekintve, minden telket egész portának vétetett.6 A király országgyűlési pro-1 Városi és kam. iratok, fol. Lat. 1010. 2 Magy. orszgy. eml. V. 9. 1. 3 ... 4 domos in eadem Serie sessionum positas et 4 colonos continentes pro intégra connumeravit. (Magy. orszgy. eml. V. 103. 1.) 4 Magy. orszgy. eml. V. 114. 1. 5 ... si colonus ratione cuiusdam domus in qua habitat, quartam aut sextam vei octavam partem agrorum fundi seu pratorum possidet, atque etiam domino terrestri quartam aut sextam vei octavam partem eius census solvit, qui de una intégra sesssione solvitur, is etiam ratione dicae regiae tantum solvat. (Magy. orszgy. eml. V. 141. 1.) 6 A kamara Mark János çalai rovóhoz : „Pro porta intégra eum computetis, qui sex florenos valentes res habeat". (1570 febr. 18. Városi és kam. iratok. Rendezetlen rész.)
