Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

498 JUHÁSZ LAJOS. [24] XVI. századi országgyűlési végzéseinkben mindig egy megegyezés eredménye látható. Az egymással szembenálló felek, kik ezt az egyezséget kötik, a királyi és rendi hatalom. A rendiség dualizmusa ebben a korban teljes kifejlettségében áll fenn és leginkább a törvényhozásban mutatkozik. A király célja minél nagyobb adójövedelem elérése, az adózók lehetőleg arányos megterhelésével.1

Ezt a célt majdnem kizárólag közvetlen adók révén óhajtja elérni. Legfontosabb eltérés ettől 1542-ben történt a sexagesima megszavaztatásával.2

1569-ben az udvari kamara a közvetett adók több faját akarta meghonosítani, de minthogy a szándék sikerében maga a pozsonyi kamara sem bizott, a terv nem került a rendek elé.3

A királyi hatalomnak az országgyűlési propoziciókban felfedezhető törekvése főleg oda irányul, hogy az elavult és csalásoknak tág teret nyitó porta szerinti összeírás helyett az adóztatás egyszerűbb és a jobbágyok szélesebb körét átfogó, tehát jövedelmezőbb adóegység alapján történjék. A kamarák az önálló jobbágygazdaságot látják ilyennek. A jobbágycsaládonként való adózás azonban többet jelentene a porta eredeti értelméhez való visszatérésnél. A lényeg most már nem a telek bírásában van. Mindenki adózna, akármennyi földje van, vagyona szerint. 1557-ben és 1559-ben Ferdinánd úgy kívánja az összeírást, hogy a házakat számolják össze és a házak száma után kivetett adóösszeget az egyes jobbágyok vagyoni képessége szerint osszák el.4

Miksa 1566-ban mindenkitől be akarta szedetni a háromforintos adót, kinek hatforintnyi vagyona van ; ugyanígy 1569-ben azoktól, kik tíz forint értéket mondhatnak magukénak.5

1574-ben két forintot kér füstönként, füst alatt azonban nem házat, hanem egy családfő által eltartott családot ért és ha egy házban több család él, külön-külön fizetnek.6

Füstönként kívánja 1 A publica nécessitas kielégítése, az aequalitas érvényesítése. Fraknói V. : Magyar országgyűlési emlékek. VIII. 388. 1. (À következőkben : Magy. orszgy. eml.) 2 Acsády I. : Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. (Budapest, 1888.) 19. és 68. 1. 3 Magy. orszgy. eml. V. 166. 1. 4 In singulis possessionibus omnes quotquot sunt domus connumerentur faetoque tali connumeratione, iudex vei dominus eius possessionis faciat limitationem seu distriljutionem dicae pro cuiusque fortunis et facultatibus. (Magy. orszgy. eml. IV. 86. 1.) 5 Qui substantiam ad valorem decern florenorum habent et agriculturam exercent solvant integram dicam. (Magy. orszgy. eml. V. 207. 1.) 6 Pro fumo autem computetur quaelibet domus, in qua paterfamilias ex quantacunque agricultura et laboribus familiam suam alit. Quod si vero multae familiae in una et eadem domo existant