Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75

DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA 1561 -1571. 39 világ eszmei vagy reális oldalának átalakítására törekvés az új világnak, a Messiás visszajövetelének és zavartalan országlásának izzó várásával. A reformációnak ezek a sem önmaguk közt, sem a két előbb említett főtípussal egységes nevezőre nem hozható elemei Magyarországon is nagyrészt jelentkeztek s a körülményekhez képest hol erőteljesebben, hol tompítottabban igyekeztek érvényesülni, a magyar léleknek nem egy olyan válságát idézve föl, amelynek feloldására és levezetésére ez irányok már képtelennek bizonyultak : ahhoz már a két főtípus tömör alkata és kemény ellenálló ereje kellett. E. Troeltsch nevezetessé vált megkülönböztetése az egyháztípus és a szektatípus mint a közép- és újkori keresztyénség történetének két szociológiai főtípusa között1

a reformáció szellemi mozgalmainak csoportosításánál nem minden tekintetben hasznavehető. Sok igazság van ugyan abban a megállapításban, hogy az egyháztípus objektív, a szektatípus szubjektív jellegű ; az egyháztípus üdvintézmény, a szektatípus hívőközösség ; amaz tömegeket és népeket ölel fel, ez kicsiny, válogatott körökre terjed csupán ki ; az egyik, hogy a keresztyén eszme egyetemes hatását biztosíthassa, alkura lép a bűnös világgal s az evangéliumi etika abszolút követelményeit föladja egy „relatív természetjog" kedvéért, a másik a bűnös világgal való radikális szakítás által akarja megakadályozni az Evangélium hitelvesztését s a Hegyi Beszéd betűszerinti értelmezésével egy „abszolút természetjog" alapján akarja berendezni a kiválasztott szentek krisztus váró társadalmát. Mindez, ismétlem, nagyon sok, mély és finom elemzésen alapuló helyes felismerést tartalmaz, de nem tudja megszüntetni a megkülönböztetés alaphibáját : tudniillik az „egyház" és a „szekta" közti különbségtételben megnyilvánuló önkényességet.2 Ez egyéb-1 Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen. Ges. Schriften I. Tübingen, 1912. Az erre vonatkozó terjedelmes fejtegetések legtömörebb összefoglalása 423—-424. 1. V. ö. az Aufsätze zur Geistesgeschichte und Religionssoziologie с. kötetében is (Gesammelte Schriften IV. Tübingen, 1925.) a 149. skk. 1. olvasható áttekintést. 2 Ez az önkényesség s az ebből szükségképen következő bizonytalanság vonul végig H. Mulert egyébként igen tanulságos fejtegetésein az egyház és a szekta közti különbségről (Konfessionskunde. Kiel, 1927. 9. skk. 1.). A kettő közti elméleti megkülönböztetésre nézve nem kapunk tőle világos fogalmakat ; csak a gyakorlati főkülönbséget világítja meg igen szellemesen ós csattanósan így : „Ist des Christen Ideal ein enges Gewissen und ein weites Herz, so hat die Kirche oft zwar das weite Herz, aber leider oft auch ein