Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

490 BARTONIEK EMMA. [2] így nemcsak Péter, hanem Aba Sámuel is,11. Endre és I. Béla is és a királyi cím is csak egyházilag koronázott királynak jár ki. Az egyházi koronázás igen nagy jelentőségű, kreáló erejű már a XI. századi Magyarországon is — mint erre más összefüggésben már rámutattunk2 —, ami arra mutat, hogy ez az egész középkorban alapvető tan a királyi hatalom isteni eredetéről nálunk is uralkodik.3

Mert hiszen egyházi felavatás csak ezt az isteni eredetű, tehát keresztény királyi hatalmat ruházhatja át. Mióta pedig, legkésőbben a XI. század végétől (mintegy István szenttéavatásától) fogva szent Istvánt tekintik a magyar uralkodó nemzetség alapítójának és jogszerzőjének, s az egész Arpád-nemzetség rá vezeti vissza trónöröklési jogát, azóta a dinasztia vérségi jogának ez a keresztény értelmezése is a keresztény ,,dei gratia" eszmét szolgálja, a királyi hatalom isteni eredetét hirdeti.4 Már Szent István korában kész a felfogás, hogy a tulajdonképeni uralkodó Isten, a király pedig az Ő uralma alatt csak munkálkodik. -— István törvényének kezdő szavai szerint : „regnante divina dementia opus regalis dignitatis alimonia katholice fidei effectum amplius ac solidius alterius dignitatis operibus sólet esse", ami a pogány fejedelemség ellen szól. Szent László is Teremtőnk és Megváltónk uralma alatt adja ki első törvénykönyvét —„regnante creatore, et salvatore nostro domino Ihesu Christo ..." s őt a Hartviklegenda (1112—1114) nem uralkodónak, hanem csak a respublica adminisztrálójának tekinti (piissimus rex Ladislaus, qui tunc rempublicam administrabat).5 I. Gézát is Isten jelölte királlyá, mikor az angyallal koronát helyeztetett fejére — László látomása szerint.6

II. Gézának is Isten adta az uralmat (dedit . . . dominus regnum Geyche puero suo).7 A királyi hatalom tehát e kor elméleti elgondolásaiban Istentől való, ki olykor maga jelöli ki a királyt, valamely jeladással, vagy egyenes utasítással. így Szent Istvánt Géza, majd 1 Képes Krónika (Mátyás F. : Fontes domestici. II. 147. 1.) : ,,Aba vero regali potestate sublimatus consecratus est in regem". a Ld. Századok, 1936. 368—69. 1. 3 Ld. például F. Kern : Gottesgnadentum und Widerstandrecht. 1914. 92. 1. 4 Anonymus ellentétesnek látszó felfogására ld. Századok, 1936. 364. 1. Itt csak azt tesszük hozzá, hogy Anonymus végeredményben mégis csak keresztény theológiai műveltségű ember volt, tehát őt a keresztény gondolkodásból érthetjük meg. 5 Mátyás F. : Fontes domestici. I. 63. 1. 6 Képes Krónika, i. h. 183. 1. 7 U. o. 216. 1.