Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75

Debrecen lelki válsága 1561—1571. I. közlemény. „Wenn die Religionen sich wenden, so ist es, wie wenn die Berge sich auf tun ; zwischen den grossen Zauberschlangen, Oolddrachen und Kristallgeistern des menschlichen Gemütes, die ans Licht steigen, fahren alle hässlichen Tazzelwürmer und das Heer der Ratten und Mäuse hervor." G. Keller: Ursula. I. Bevezetés : ,,Egyház" és „szekta" a magyar reformációban (1. Egyház és szekta, reformátori és nemreformátori protestantizmus. — 2. Antitrinitárizmus és anabaptizmus kapcsolata.) 1. Magyarországon a reformáció éppúgy nem volt egységes nevezőre hozható szellemi mozgalom, mint Európa egyéb részein. Két főtípusa : a lutheri és a helvét között, jókora különbségük mellett is, megvolt legalább a kiindulópont s az alapérdek egysége s ez az egység a két típus valamennyi árnyalatából erősen kiütközik. Brassóban, Eperjesen és Debrecenben egyformán ,,articulus stantis et cadentis ecclesiae"-nek tekintik az egyedül hit által és egyedül kegyelemből való megigazulást, habár ez alapgondolatnak teológiai rendszerré és egyházi gyakorlattá való kiépítésében már minden lépten-nyomon jelentkeznek, még pedig egymással szemközt is polémikus formában, az eltérések a két főtípus és azoknak többféle belső árnyalata között. De ha a reformáció mellékáramlatait vizsgáljuk, már a kiindulópontnak és az alapérdeknek ezt az egységét sem találjuk meg. Itt egy még ma is alig áttekinthető egyvelegben, az emberi szellem történetének egyik legérdekesebb, legizgalmasabb és legtermékenyebb „complexio oppositorum"-ában kavarognak, kapcsolódnak össze vagy válnak ismét széjjel a középkor és a renaissance lelki formái és eszmei erői : szélsőséges egyház- és dogmakritika fanatikus, vak betűhittel, misztikus alanyiság a radikális társadalmi reform vágyával és törekvésével, minden ellentéten felülemelkedő spiritualista individualizmus a közösség zsarnoki erejével, a jelenvaló