Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 37 Talán a pannóniai Caesernii egy része is összefügg az Aquileiában virágzó ilynevű családdal.1

A legszorosabb és legtermészetesebb volt a nagy északitáliai metropolis kapcsolata Emonával,2

ahonnan azután továbbrajzottak az italikus telepesek Pannoniába. Szombathelyen már az I. század első felében külön polgár-telepük volt, amint ezt egy sajátosan emonai helyi istennőnek, Aecorná-nak felajánlott \ fogadalmi kövük3

bizonyítja. Alig van nyoma a dalmata tengerpart felől való italikus terjeszkedésnek.4 Alföldi András. 1 A. Calderini i. m. 472. sköv. 1. adja az aquileiaiakat. A Száva völgyében (CIL. III. 3888—10779.) és Laibachban (CIL. III. 3850. és В. Saria, Glasnik muz. drustva za Slovenijo. 16, 1935. 124. sköv. 1.) található Caesernius-ok összefügghettek a szombathelyi Q. Caesernius Justuss&l. (CIL. III. 4201. = A. Schober : Die röm. Grabsteine von Noricum und Pannonién. 1923. 32. 1. 56. sz. Első század !) Ennek anyja, a scarbantiai Firmia a pécsi Caesernia Firmillaviil egy családból való. (CIL. III. 10289.). A Börzsönyi A. és Kuzsinszky В. (A Balaton környékének arch. 1920. 41—42.1.) által publikált zalavárkörnyéki kő baloldalt le van vágva s így ezen is [CJaesernii lehettek és nem Aesernn. 2 Példák személyi összeköttetésekre : CIL. III. 3836., У. 7047. 3 Publikálta Horváth T. A., Vasvárm. és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasm. Múzeum évk. III. 1927—1929. 96—97. 1. Ehhez v. ö. megjegyzéseimet : Gli studi romani del mondó. 2, 1935. 275. sköv. 1., továbbá B. Saria szép cikkét. (Pannónia 1. 1935. 171— 179. 1.) 4 Érdekes a J. Klemenc által (Vjesnik hrv. arch. dr. N. s. 16, 1935. 67. sköv. 1.) publikált kő, amely egy Augustustól letelepített trieszti veteránus fiát Sisciában mutatja.