Századok – 1936

Szemle - Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. Ism.: Holub József. 463

SZEMLE. úgy nyilatkozott, hogy az 1848—49.-i szerb támadás a magyarság ellen elhibázott dolog volt, Szerbiának Magyarországra kell támaszkodnia. Rontotta a magyar-szerb viszonyt a porosz-francia háború. A szerbek ünnepelték a porosz győzelmeket, russofobiájuk is háttérbe szorult, mikor a monarchia hivatalos politikája (Beust !) franciapárti volt. Rosen porosz követ, akit tudományos műveiből ítélve, törökpártinak tartott Gorcsakov, tudóshoz illően alapos és hosszú jelentéseket küldött Szerbiáról. De Bismarck külpolitikai elgondolását az orosz és osztrák-magyar birodalommal való jó viszony ápolása irányította s Rosen fontoskodó kérdésére : vájjon Poroszország a be nem avatkozás mellett volna-e a Balkán-félszigeten esetleg kitörő bonyodalmakban, Bismarck hideg zuhannyal válaszolt : a főkonzul tartózkodjék ilyen általános elméleti kérdésektől. R. a bevezetésben rövid vázlatot ad a szerb történelemről 1890-ig és leírja Szerbia állapotát az 1800-as években. Török Pál. Ifj. Arató István : Vádak és tények. Tanulmány Magyarország háborús felelősségéről. Budapest. 1934. 8°. 73 1. Az anyagának túlnyomó részében a közkeletűbb irodalomra támaszkodó könyv célja megismertetni a- magyar közönséggel azokat az adatokat, melyekkel Magyarország háborús felelősségét és az ellenségeink részéről még egyre elhangzó hamis vádakat megcáfolhatjuk. Legértékesebbek a munkának azok a fejezetei, ahol a szerző a mozgósítás kérdésével foglalkozik s a franciák ós oroszok részéről a háborús felelősségnek, már a háború kitörésekor, a központi hatalmakra való áthárítását ismerteti. Magyarországról megállapítja, hogy kizárólag az önvédelem sodorta bele a világháborúba s annak felidézésében semmi része nem volt. Vácz Elemér. Bedy Vince : A felsőörsi prépostság története. (A veszprémi egyházmegye múltjából. 3. sz.) Veszprém, 1934. 128 1. 15 képpel. A felsőörsi templom egyik igen korai becses építészeti emlékünk, szélesebb körökben azonban kevéssé ismerik, mert az Alsóörstől északra nyíló, egyre emelkedő völgyben, a Veszprém felé vezető úton fekszik s így kissé kiesik a Balatont látogatók útjából. A prépostság mint javadalmas prépostság ma is fennáll, s a herceg Batthyány-Strattmann-család a kegyura. B. győri nagyprépost, a győri püspökség múltjának nagyérdemű kutatója, a jelenlegi prépost baráti kérésére fogott hozzá a prépostság fennmaradt történelmi emlékeinek összegyűjtéséhez. Ezt a munkát megkönnyítette rá nézve az a körülmény, hogy az okleveles anyag egy részét a győri káptalan levéltára őrzi s hogy rendelkezésére állt a körmendi levéltár idevonatkozó anyaga is. Szerző a község múltjának ismertetésével kezdi meg munkáját. Erre vonatkozólag megjegyezzük, hogy az Örs név etimológiája tisztázva van (Magyar Nyelv, XXII. 10., XXIII. 170.1.), s hogy Örs-nemzetségünk nem volt, az az 1 155.-i oklevél pedig, melyet Wertner nyomán használ, hamis. A kegyurak, legalább részben, a Rátót-nemzetség tagjai voltak ! Az Osl-nemzetségnek nem volt itt birtoka, mert a 10. l.-on említett 1238,-i oklevél a Csorna melletti Örsről szól. A prépostságról megállapítja szerző, hogy ez és temploma is a XIII. század első negyedében már fennállt s kimutatja, hogy az kezdettől fogva világi papok prépostsága volt s maga a prépost volt a plébános. Az alapítással kapcsolatban kitér a kegyuraságot gyakorló „Örsi—Miske—Batthyány "-család leszármazására is, azt hisszük azonban, hogy a mellékelt családfán látható kapcsolatok nem mind helytállók. Ez különben nem írható szerző ter-