Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

34 ALFÖLDI ANDRÁS. Antoniniana (212 Кг. u.) által1. Érdekes követni, hogy az. uralkodás vágyának nyers önzését hogyan váltják fel a polgárjog kiterjesztésével a római birodalom erkölcsi küldetéséről szóló magasröptű eszmék.2

De már az illyricumi katonaanyag jelentőségéből láttuk, hogy az asszimilált idegenek bevonása az állam kereteibe létérdeke lett Rómának. 2. Az állam mellett az italikusok magánvállalkozása nem kevésbbé fontos szerepet játszott tartományaink rómaivá tételében. Az alapvetést mindenesetre ez a kereskedelmi terjeszkedés végezte, mely évszázadok alatt annyira előkészítette a talajt, hogy Yelleius mondása szerint a pannonok Augustus korában nemcsak latinul tudtak, de már az írásbeliségig is eljutottak a magasabb műveltség felé vezeta úton.3 Igazolja ennek az állításnak valódiságát, hogy még a Budapest környékén lakó Eraviscus-ok is latin nyelven írták fel a hódítás előtti évtizedekben népük nevét pénzeikre, úgy, mint a nyugatpannoniai bójok is. De a római és itáliai vállalkozási kedv és energia rendkívül nagy volt még az Augustus utáni évszázadban is. Az értékes nyersanyagok, jogot nálunk már csak eleinte és kevesen szerezték meg egyéni módon. [Szép noricumi példa erre CIL. III. 5232. : С. Julius Vepo donatus civitate Romano viritim et immunitate ab divo Aug(usto)]. A túlnyomó többségnél ez tisztán általános elvi elgondolásokból és ezek változásából folyó intézkedés, rendesen a katonai szolgálattal kapcsolatban. A városi kerületekben a municipális hivatalokba való belépés útján is meg lehetett szerezni császári engedéllyel a polgárjogot, de ennek inkább a dalmáciai tengerparton és Noricumban volt jelentősége, mint nálunk. 1 A legújabb irodalom : W. Reusch, Hermes 67, 1932. 473. 1. J. Stroux, Philologus 88, 1933. 272. sköv. 1. A. Wilhelm, American Journal of Archeology 38, 1934. 178—80. 1. 2 У. ö. W. Capelle, Klio 25, 1932. 86. sköv. 1. M. Vogelstein : Kaiseridee — Romidee. 1930. 4. sköv. 1. — Néhány szép helye van erről az idősebb Pliniusnak, aki maga is részt vett a tartományok kormányzásában. (Nat. hist. 16., 1., 2—4. ; 27., 1. stb.) 3 2., 110., 5. — Bővebben szóltam erről: A római birodalom és Magyarország népei c. kis munkámban (A Magyar Szemle Társaság kincsestára 42. sz. 1934.) és Gli studi romani del mondo 2, 1935. 267. sköv. 1. Ld. még : Ú. Kahrstedt : Studien zur politischen und Wirtschafts-Geschichte der Ost- und Zentralalpen vor Augustus. (Göttinger Gelehrte Nachrichten, phil. hist. Kl. 1927. 1. sköv. 1.) A gazdasági formához pl. : H. Schaal : Vom Tauschhandel zum Welthandel. 1931. — Arról, hogy a görög kereskedelmet hogyan szorította ki a római, — nemcsak az északitáliai bázisairól hatolva előre, hanem az illyr tengerparti támpontokról is, — még másutt szólni fogok. Tárgyalni kell még ezzel kapcsolatban azt az agyonnyúzott problémát is, hogy miképen függ össze a Dyrrachium és Apollonia felől áramló s a római pénzlábhoz arányított itteni drachmaveretekkel a római victoriatus nummus, amely Plinius (Nat. h. 33.,