Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

32 ALFÖLDI ANDRÁS. dunai háborúi alatt nem fordult-e meg itt többször ; úgy látszik, hogy Trajanus dák hadjáratai alkalmával is megállapodott ezen a helyen.1

Hosszabb időt töltött itt2

már a keletmagyarországi barbárokkal küzdő Marcus. A III. század közepén, különösen Thrax óta, Illyricum legnagyobb városának számított Sirmium, s állandó császári székhely ; Diocletianus óta a négy hivatalos birodalmi székváros egyike,3 melyet a pannon császárok különös szeretettel fejlesztettek. A belső Dunántúl a II. században szintén gyorsan felvirágzott. Az utak mellékén Traianustól kezdve itt is tömegesen kerülnek elő a mérföldkövek, de azért itt még a II. század császárai sem siettek a forgalmi csomópontok urbanizálásával4 : bizonyára a civitasok emberanyagának (fent kifejtett) katonai jelentőségére való tekintettel. Sokat tettek a pannóniai városokért a barbár betörések korszakában a katonacsászárok Severustól kezdve, de nem tudták megállítani az elemi csapások által hozott hanyatlást. Akkor már azonban egész mást is jelentett a római jogú városok címének adományozása, mint eredetileg. Mióta Vespasianus alatt az italikusok kimaradtak a légiókból, a deductiones veteranorum megszűntek az italikus szellem és emberanyag terjesztői lenni a nagy birodalomban. De nem felejtendő az sem, hogy már e végleges elapadás előtt fokozatosan fogyott az igazi latin elem a csapatokban, úgyhogy a Traianus veteránusai kultúra és italicizmus tekintetében nem hasonlíthatók az első császárok dedukcióihoz. S mióta Hadrianus kénytelen volt a helyi sorozást bevezetni a polgárcsapatokban, egyáltalában meg is kellett szűnni a telepítés e nemének.5 A dalmáciai városalapításokat is katonai szempontok indították meg : Augustus még főleg biztosítani akarta az 1 C. Cichorius : Die Reliefs der Traiansäule I. 1896. 86. 1. P. Paribeni : Optimus princeps. I. 1926. 288. 1. és 17. jegyzet. 2 Philostratos : V. soph. 2., 1., 11. és 14. — P. Graindor : Musée Belge. 1912. 69. sköv. 1. U. az : Marbres et textes antiques de l'époque impériale (Recueil des travaux publiés par la fac. de philos., Univ. de-Gand. 50, 1922.) 93. 1. — Tertullianus: Apol. 25. szerint itt is halt meg. 3 Herodianus 7., 2., 9. Expos, tot. mundi 57 (121. 1. Riese). Zonaras 12., 26. és Malalas 299. 1. Bonn. Ammian. 21., 10.. 1. és 30., 5., 16. E. Stein : Gesch. d. spätröm. Reiches. I. 1928. 99. 1. stb. stb. 4 V. o. Kuzsinszky В., Arch. Ért. 1903, 222.1. — E. Kornemann : Realenz. XVI. 603. h. 6 E. Kornemann, Realenz. IV. 566. h. — L. még Kuzsinszky В., Arch. Ért. 1903, 221. 1.