Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 31 séges, hogy feladták Augustus elvét, amely szerint a város és a tábor semmi esetre sem egyeztethetők össze egymással.1 De azért a tábor körül keletkezett katonavárost most is szigorúan elválasztják a bizonyos távolságban elhelyezkedő polgárvárosoktól : Aquincumban még akkor is külön jogi személy marad a territórium, legionis-on fekvő telep.2

mikor Severus alatt a polgárváros a szomszédban colonia rangjára emelkedik. A Duna mentén tehát a tábor-erődök élete és népe fejlesztette ki a városi életformát. Más városoknak az adott lendületet, hogy a közigazgatás központjaivá váltak, így Poetovio (Pettau), mely csak akkor kapott Trajanus alatt veteránus-telepet, miután megszűnt tábor lenni,3 azután az ugyanakkor két félre osztott Felső- és Alsó-Pannonia fővárosai, Savaria és Aquincum, a késői korban még különösen Sopianae — Pécs. — De ezen lokális jelentőségű tartományi centrumok mellett Pannoniába helyeződött már a korai időben a Dunamedence császári főhadiszállása. Ez a földrajzi adottságok előnyei révén Aquileia és Siscia állomásai után mindinkább Sirmiumban állandósult. Már Kr. u. 6-ban fontos támpont volt itt4

és kérdés, hogy Domitianus 1 E. Kornemann, Realenz. XVI. 602. sköv. 1. Szerinte talán már a Flaviusok alatt lett municipium a mai Bées, Vindobona. 2 A. T. Statilius Maximus (most Fejérváron levő, de feltehetőleg Aquincumból elhurcolt) feliratán még a canabens(es) szerepelnek, szóval a katonaváros eredeti állapotában mutatkozik, pedig akkor a polgárváros municipium volt már. (Másképen Mommsen : Eph. epigr. 4, 425. sz.) — De még későbben is így van, v. ö. Kuzsinszky : Aquincum (Führer. 1934.). 219. sköv. 1. ; 1. még u. o. 101. sköv. 1. ; 159., 186., 207. 1. — Egy 210-ben állított aquincumi kövön (CIL. III. 10429.) a záró formula leg(io) et colonia Aq(uincensis) v(otum) l(ibentes) m(erito) s(olverunt), tehát két külön egység a csapat és a polgárváros. (L. Mommsen jegyzetét a Corpusban ós Domaszewski megjegyzését is : Die Religion des römischen Heeres. 1895. 99. 1., a 202. 12.-hez ; máskép Kuzsinszky В., Bp. Rég. VI, 1899. 142. 1.). így hát egyszerűen a katonavárost jelzi, ha Severus Alexander (CiL. III. 10489.) a legio adiutrix territóriumára építtet fürdőt. Nem lehetetlen, hogy Aquincumból hurcolták el a CIL. III. 10305. sz. követ is Pentelére Jv. ö. Nagy L., Arch. Ért. 1923/26. 114. sköv. 1.) s hogy a m(unicipium) Aq(uinci) tisztviselője az itteni katonaváros területén állította [.. .in loco celeberrimo t]erritori(i) ezt az emléket. V. ö. e kérdésekhez általában : Rostowzew : Ges. u. Wirtschaft. I. 1930. 197. és 337. 1. 69. j. ; A. Schulten, Hermes 29, 1894. 141. sköv. 1.; u. az, Realenz. III. 1451. sköv. 1. — Aquincum esetéhez B. Kuzsinszkv, Jahreshefte, 2, 1899. Beibl. 58. 1. U. az : Aquincum (Führer, 1934.). 10. sköv. 1. Nagy L. : Germania. 15. 1931. 263. sköv. 1. 3 M. Abramic : Poetovio (Führer, 1924.). 30. sköv. 1. 4 Cass. Dio. 55, 30. Ehhez R. Rau, Klio 19, 1925, 318. sköv. 1. és mások.