Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37
30 ALFÖLDI ANDRÁS. nálunk. Pedig itt is meg kellett lennie ennek a berendezésnek, mely sehol sem hiányzott.1 Hasonlóan homály födi a moesiai császárkultusz kezdeteit is,2 amely természetesen magába foglalta a városokat is és a legelőkelőbb bennszülötteket a sacerdos provinciáé3 tisztségére való vágyakozás által az állameszméhez kötötte. Ne feledjük el az állam romanizációs törekvéseinek egyik legfontosabb eszközét, a városalapításokat sem. Noricumban I. Claudius egy csapásra szervezi át a tartomány legnagyobb részét municipiumok formájában. Ide nem hoztak veteránokat,4 hanem az erre már megérett lakosság rangemelésével szervezik meg az új italikus formájú városokat. Vespasianus alapítása, Flavia Solva is municipium volt először, mint a (hadrianusi) Ovilava (Wels) is. Ezzel a valóban polgári ízű és a bennszülöttek kultúrálódásából kifolyó városiasodással szemben áll Pannónia egészen katonai alapú és színezetű urbanizációja. Ez a szempont érvényesült már magában a hely kiválasztásában is. Míg Noricumban közlekedéspolitikai és gazdasági szempontok szerint5 választották ki az új városok fekvését, addig Pannoniában hadműveleti támpont volt már az Augustus alapította első colonia, Emona is. Még talán a Claudius által megszervezett Savaria volt a legpolgáribb elgondolású kolónia-alapítás, azután a két Flavia colonia, Siscia és Sirmium és a két Flavium municipium, : Neviodonum és Andautonia ;6 de ez is mind stratégiai jelentőségű pontokon állott, úgymint Hadrianus alapítása : Mursa is. E császár (117—138 Kr. u.) kezdi csak a Dunántúl szélén, a folyam melletti táborok szomszédságában felvirágzott polgári telepeket municipiumokká emelni. Carnuntumot, Aquincumot s a már Moesiába eső Singidunumot és Viininaci umot. Ez csak úgy volt lehetnicus fiának a civitates Liburniae által állított követ (CIL. III. 2808.), azután a kitűnő P. Cornelius Dolabella számára a civitates superioris provinciáé Hillyrici által emelt emléket (CIL. III. 1741.) stb. 1 E. Kornemann, Klio 1, 1901. 130. sköv. 1. és u. o. 11, 1911. 168. 1. — A korai idők kultuszközpontja szerintem nem igen lehetett Savariában, mely eredetileg Noricumhoz tartozott, —- inkább délen keresném. A későbbi fejlődéshez v. ö. megjegyzéseimet : Pannónia I. 1935. 185. sköv. 1., továbbá Fettieh N., Az Orsz. M. Rég. Társ. Évk. 1, 1923. 58. sköv. 1. 2 E. Kornemann i. m. 132. sköv. 1. 3 A. Stein : Epitymbon Swoboda. 1927. 300. sköv. 1. — E. Biekel, Bonner Jahrb. 133, 1928. 1. sköv. 1. 4 E. Kornemann, Realenz. XVI. 598. sköv. 1. 5 V. ö. A. Schober : Die Römerzeit in Österreich. 1935. 36. 1. 6 E. Kornemann, Realenz. XVI. 602. 1.
