Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 29 liai városi kerületek kulturális és jogi színvonalára emelkedett.1 Civitas alig maradt néhány : nem véletlen, hogy Plinius felsorolása a városok mellett egészen elhanyagolja őket és Ptolemaios is csak hatot ismer mindössze.2

Pontos tükörképét adja ennek a tényállásnak, hogy Noricum alig ad legénységet auxiliáknak, ellenben nagy mértékben veszik igénybe már az I. században urbanizált lakosságát a légiók utánpótlása számára és a császári gárda kiegészítésére is.3 A civitasokról még csak annyit említünk meg, hogy mindjárt a foglaláskor kis egységekre darabolták fel őket könnyebb ellenőrzés (és katonai felhasználás) céljából. Dalmáciában a már M. Terentius Varró által is ismert bennszülött decuria-rendszert használták fel e célra,4

míg minálunk genseк szerint tartották nyilván őket,5 amelyek viszont centuriá-kra oszlottak.6

E felaprózás mellett másfelől nagy egységekbe, conventusok-ba is foglalták a civitasokat, amelyeknek összejövetelein évente megmutathatták a császárkultusz ünnepi rítusainak végrehajtásával lojalitásukat, de egyúttal lényegbe vágó politikai jogokat is gyakorolhattak megbízottjaik útján a tartománygyűlésen. E conventus-okat jól ismerjük Dalmáciából,' de még semmi nyomuk sincs 1 Mommsen: Röm. Gesch. V.4 181. 1. 2 J. Jung : Römer u. Romanen.2 1887. 92. 1. — M. Rostowzew i. m. I. 189. sköv. 1. — A. Schulten i. m. 532. sköv. 1. — W. Schmid, 15. Bericht der Röm.-Germ. Kommission 1926. 216. 1. (vele nem érthetek mindenütt egyet). -— Ptol. II. 13,2 a főforrás.—A C. Baebius Atticus híres feliratain (CIL. V. 1838. = ILS. 1349. és CIL. V. 1839) igen figyelemreméltó, hogy az elsőnek említettet két civitas állítja, (a Laianci és Saevates), a másodikat két város (Virunenses és Teurnienses), tehát előbbiek különállása világos. Igen érdekes, hogy a civitasok között a főtörzs, a Norici (NujpiKoí Ptolemaiosnál) is ott van, ami a foglaláskor történt ellenállásukra vet világot : amint fővárosukat, Noreia-t lerombolták, később sem kaptak politikai okból városi szervezetet 3 Mommsen : Ges. Sehr. VI. 68—69. 1. 4 Plinius : N. h. III. 142. sköv. f. — C. Patsch : Wiss. Mitt. 7. 1900. 59. sköv. 1. — I. Marquardt : Staatsverwaltung I.2 1881. 300. sköv. 1. 5 CIL. III. 3224. s ehhez Appianus, aki szerint (Illyr. 22.) a pannonok ката cruY-f^veiuv laktak falvaikban, (ôrfpoùç f| кшца?). —. E. Hübner, ad CIL. II. 2633. ; máskép A. Schulten i. m. 503., 507., 509., 553. 1. 6 Mommsen (ad CIL. III. 3224.) a túsznak vitt gyermek fogságában való beosztásának tartja a centuria megjelölést. Azonban ez a gens nevére következik és nem hiszem, hogy az amantinusok.tó\ több centuriányi kezest szedtek volna : a meg nem bízható tömeget inkább rabszolgának vitték, csak a legelőkelőbbek gyermekeit vitték túsznak. ' E. Kornemann, Klio 1, 1901. 121. 1. —V. ö. még pl. a Germa-