Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

28 ALFÖLDI ANDRÁS. et [. . . mag(istri)] ded(icaverunt) id(ibus) Iu[ . . . Silvano] et Augurino [co(n) s(ulibus) v. s. I. т.]. — A Kr. u. 156-ban elbocsátott, tehát még Hadrianus uralma vége felé besorozott cives Iasi kétségtelenül a civitas Iasorum tagjai, amely tehát már Hadrianus óta1 légiók számára is adott utánpótlást, anélkül, hogy városi szervezetet nyert volna. (Ez esetben ugyanis feltétlenül a város nevét jelölték volna meg eredetükül, nem a törzset.) Nem lehetetlen, hogy itt is rangemelésben részesült az egész Iasus közösség, mint az Aelii С ami esetében. (Bár az egyik magister Ulpius neve Traianusra nyúlik vissza, egy ilyen általános római vagy latin jog adományozását Hadrianus előtt nem tételezhetjük fel.) A második eshetőség csak az volna, hogy ilyen „bevorrechtete Landgemeinde"-vé való emelés nélkül, tehát az általános érvényű jogszabály áttörésével nyitották meg az utat a Iasi számára a légiók, s azon katonai előrehaladás és túlsúly felé, amely a császárok trónjáig emelte a pannonokat. Figyelemre méltó még, hogy a Carni, Cotini, Iasi a legkisebb civitasolc voltak : a nagyokat az auxilia számára tartották meg még a II. században s részben később is.2 Hasonló a helyzet — eltekintve természetesen a tengerparti esik városaitól — Dalmáciában. Claudius után itt már nem kolonizálnak veteránusokkal és hosszú ideig élnek a civitasok.3 Felső-Moesiában s ennek belsejében, Dardaniában egészen hasonlóan alakult a szervezés, csak itt még sokkal gyengébb volt az urbanizáció, mint előbbieknél.4 Éles ellentétben áll e civitasok hosszú élettartamával és döntő fontosságával a noricumi fejlődés. A rendkívül gyorsan romanizálódó terület már az I. század közepe táján az itá-1 Kr. u. 85-ből való a D. XII. amoly egy segédcsapatból való IIasus emberé volt. Ptolemaeusnál ez a törzs még szerepel. 2 Hyginus (205. 1. Lachm.) szerint Pannoniában (szabályellenesen) nem tettek később különbséget az adózó peregrinus és az adómentes colonia-teriiletek között. (V. ö. J. Jung : Römer u. Romanen in den Donauländern2. 78. 1. 4. j.) Vájjon ez összefügghet a rangemelésekkel? 3 M. Rostowzew : Ges. u. Wirtschaft im röm. Kaiserreich. I. 1930. 195. sköv. 1. — A. Schulten i. m. 536. sköv. 1. — Patsch, Wiss. Mitt. 12, 1912. 135. 1. — A civitasok felsorolása : Plinius : N. h. 3, 139. sköv. 1. (amelyhez irodalom A. v. Premersteinnél : Strena Buliciana. 1924. 203. sköv. 1.). Ptolem. 2. 16. 5. 4 Sajnos a részletekről alig tudunk valamit : nemcsak az irodalmi források hagynak cserben, hanem — legalább egyelőre — a feliratok is. Ld : A. v. Domaszewski, Neue Heidelb. Jahrb. 1, 1891. 199. sköv. 1. — A. v. Premerstein, Jahreshefte 1, 1898. Beibl. 145, 165. 1. — A. Schulten i. m. 533. sköv. 1. — M. Fluss, Realenz. XV. 2354. h.