Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

24 ALFÖLDI ANDRÁS. Pannoniában is akad egy-kettő : egy M. Cocceius Florus, aki Nervától (tehát Kr. u. 96—98 közt) kapta polgárjogát,1 s akinél nem tudjuk közelebbről, miféle törzs előkelői közé tartozott ; azután egy Iucundus nevű princeps Azaliorum,2 feltétlenül még az I. századból. Ami magukat a civitas-szervezeteket illeti, itt nagyon fontos megfigyelni, hogy a központi kormányzat mily teljes céltudatossággal jár el abban, hogy mely tartományban szüntesse meg őket, városi organizációt állítva helyükbe, s hogy hol s mikor ne engedje őket elsorvadni. Ha pl. Panno­niát vesszük elő, itt az idősebb Pliniusnak Augustus korából vagy alig későbbről való civitas-listája3 húsz ilyen törzsi szervezetet ismer ; Ptolemaios száz évvel későbbi felsorolá­sában ezeknek nagyobb része még mindig megvan ;4 a hiányzók közül négy kis törzs sorsát nem tudhatjuk, míg a Plinius által a populorum capita közé számított drávamenti Serapilli és Serrelesvalamint a Sirmienses kétségtelenül városi kerületekké alakultak, a többi maradt. A bronz kato­nai elbocsátó okmányokon látjuk, hogy még ott sem kebe­lezték be a törzsi szervezeteket, ahol már városi kerületek is voltak6 : még az sem bizonyos, hogy bármilyen függésbe 1 Atyját még Matumarusnak hívták. CIL. III. 3546. 2 Kuzsinszky В. (Klebelsberg-emlékkönyv. 1925. 107. sköv. 1.) korát а II. századra teszi. 3 O. Cuntz, Jahrb. f. Philologie, Suppl.-Bd. 17. 1890. 515. sköv., 523., 526. 1. — A. v. Premerstein : Strena Buliciana. 1924. 204. sköv. 1. — További irodalom Sehanz—Hosiusnál (Geschichte der röm, Literatur.4 II. 1935. 330., 335., 655. 1.) — A pannon-törzsek áttekintését adta már O. Kümmel : Die Anfänge des deutschen Lebens in Österreich. 1879. 303. sköv. 1. ; A. Schulten (Rhein. Mus. 50, 1895. 533. 1.) nagyon röviden elintézi őket. Ldmég Fröhlich R., Budapest Régiségei III. 1891. 148. 1. ; Kuzsinszky В., Klebelsberg­emlékkönyv. 1925. 111. sköv. 1.; A. Gráf: Die antike Geographie Pannoniens. 1936. 4 Ptol. II. 14,2 és 15,2. Hiányoznak nála az Arviates, Belgites-Catari, Cornacates kis törzsei, a nagyobbak közül a Serapilli, Ser, retes és a Sirmienses; viszont új csak a KÚTVOI -Cotini (az egyenlő­séget már Gráf A. látta), akikről a Jahreshefte 30. kötetében meg­jelenő cikkemben még szólok. 5 V. ö. Cass. Dio 56., 12., 1. 6 Pannóniai példák a CIL.-ban : D. II. : Jantumaro, An­dedunis f., Varciano (Kr. u. 60.). D. XII. : Frontoni, Sceni f., Jaso (Kr. u. 85.) D. XXIV. : Mogetissae, Comatulli /., Boio (Kr. u. 108.) D. XXVI. : Nertomaro Irducissae /., Boio (Kr. u. 113—114.) D. XXXIX. : Ursioni, Busturonis /., Azal(o) (Kr. u. 154.) D. XLII. : Ulpio, Spumari f., Biausconi, Eravis(co) (Kr. u. 167.) D. XLVI. : Oxetio, Naevionis f., Erav(isco) (Kr. u. 167.)

Next

/
Thumbnails
Contents