Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 25 hozták volna őket a városok kormányzatától, illetve, hogy attribuálták őket a városi territorumokhoz.1

A legérdekesebb a civitas Eraviscorum esete2

: ha a kivakart császárnevet jól olvasom, Gallienus korában, 260—268 közt Kr. u., de mindenesetre a III. század folyamán még létezik a civitas Eraviscorum3 közvetlenül a tartományi székhely, Aquincum szomszédságában. Bármily különösnek látszik ez, igen komoly indítóok vezette a kormányzatot a pannóniai civitasok fenntartásában. Régi elv volt, hogy a légiókba csak városi területről soroznak, a peregrinus törzsi kerületekből pedig a segédcsapatok legénységét egészítették ki4

: ezért tartották meg civitas-nak azokat a néptörzseket, amelyek fiatalsága oly nagyszerű katonai utánpótlást szolgáltatott a birodalomnak. Ennek az elvnek a fenntartása, amely szerint ,,a légióknak a városi civilizáció színezetét biztosítsák, az auxiliákat pedig a barbár kontingensek szintjén tartsák mindvégig",6

nagy nehézségekbe ütközött. E nehézségeket még erősen növelte az a tény, hogy Vespasianus kizárta az italikusokat a légiókból, sőt hogy ezt még a legkultúráltabb provinciákra is kiterjesztették.6

Ezáltal a hatóságok kénytelenek D. LX. : Attae, Nivionis /., Azalo (Kr. u. 148.) D. LXI. : Dasmeno, Festi /., Azalo (Kr. u. 149.) 1 A. Schulten (Rhein. Mus. 50, 1895. 515. sköv. 1.) és főleg Mommsen (Staatsrecht. III. 765. sköv. 1.), aki szerint a civitas név nem illik egy ilyen attribuált egységre. 2 CIL. III. 10.418. — Fröhlich R„ Budapest Régiségei III. 189., 146. sköv. 1. — Hampel J., Budapest Régiségei IV. 1892. 52. sköv. 1. (ahol a pontos lelőhelymeghatározás fontos számunkra). — Kuzsinszky В., Budapest Régiségei IX. 1906. 37. 1. 3 A törzsi központ faluszerű telepét felfedte Nagy L., a Tabánban. Ld. erről megjegyzéseimet a Magyar Szemle 1936. márciusi számában. 4 V. ö. Mommsen : Gesammelte Schriften. VI. 85. és 89. 1. 5 Mommsen i. h. 81. sköv. 1,— O. Seeck, Rhein. Mus. 69, 1902. 602. sköv. 1. — V. ö. még a sorozási eljáráshoz Pannoniában s Moesiában a legelső időre vonatkozólag A. v. Domaszewski megjegyzéseit (Neue Heidelberger Jahrbuch 1, 1891. 199. 1.) Kétséges előttem, amit mond, mert a Dardani-1 nem cimfas-megjelölésnek tartom, mint ő, hanem csoportnévnek a Pannonii vagy Dalmatae mintájára ; azt is kétlem, hogy emellett a Bessi dardaniai civitas neve legyen. Hogy pedig az első formációk, melyek sajátos törzsneveket viseltek, nem tűntek el a nagy lázadásban való részvételük miatt, a számos Breucus cohors tisztán mutatja. 6 Mommsen : Ges. Sehr. VI. 37. sköv. 1. — О. Seeck, Rhein. Mus. 69, 602. sköv. 1. — О. Cuntz, Jahreshefte 2, 1899. 70. sköv. 1. — A régebbi irodalomból v. ö. még e kérdésekhez : W. Harster : Die Nationen des Römerreiches in den Heeren der Kaiser. 1873. —O. Bohn: Über die Heimat der Praetorianer. (Wiss. Beilage z. Progr d. Friedrichs—Realgymn., Berlin.) 1883. — H. Dessau, Hermes 45,