Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37
PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 21 volt Felső-Moesiában az italikus veteranus-elem, mert itt csak az I. század végén kezdődik a kolonizálás,1 szóval akkor, amikor az italikus elem kiszorul a légiókból. Meg kell azonban jegyezni, hogy a korai veterán-dedukciók sem hoztak mindig tiszta italikusokat földünkre. Annál kevésbbé, mert hiszen láttuk már, hogy auxiliariusok is kaptak itt földet, ugyanígy kiszolgált flottakatonák.2 Ezzel a városi kultúrát megalapozó, római műveltségű italikus elemmel szemben állott a bennszülöttek tömege. Ezek is régen elő voltak készítve arra, hogy egy magasabb kultúrközösségbe illeszkedhessenek,3 de romanizálásuk rendkívüli óvatossággal és erős szelekció árán történt csak meg. A hódítás után meghagyták őket eredeti törzsi szervezeteikben, amelyeknek civitas volt a hivatalos megjelölése és ezeknek élére egy római katonai parancsnokot állítottak, aki egyúttal egyik közel állomásozó segédcsapat parancsnoka vagy rangban idős légiós centurio volt.4 Ilyen -praefectus civitatisók nemcsak a mi vidékeinken működtek ;5 ha ezek a birodalom határvonala mellett fekvő törzsi területek fejei voltak, akkor egyúttal az illető frontszakasz parancsnoksága is rájuk volt bízva. A folyóhatár mellett praefectus ripae ilyenkor a nevük.6 A Dunatorkolatnál7 és a későbbi Alsó-1 CIL. III. 8197., 8200. (8198). — Jahreshefte 13, 1910. Beibl. 218. sköv. 1. —- A. J. Evans, Archaeologia 49, 1885. 111. sköv. 1. 2 D. VII=VIIIa = Dessau, ILS. 1991 ; Imp. Caesar Vespasianus Aug . . . veteranis, qui militaverunt in classe Ravennate sub Sex. Lucilio Basso, qui sena et viginti stipendia aut plura meruerunt et sunt deducti in Pannoniam . . . Piatori, Veneti f., centurioni, Maezeio. [Kr. u. 71-6«.] 3 Ld. a „Magyarország népei és a római birodalom" című füzetemet (Magyar Szemle-Társaság kincsestára, 42. sz. 1934.) 4. sköv. 1. 4 A. Schulten (Rhein. Mus. 50, 1895. 543. 1.) mindenáron el akarja választani e két állást ; v. ö. ezzel szemben A. v. Domaszewski (Neue Heidelberger Jahrbücher 1, 1891. 194. sköv. 1.) és E. Ritterling (Germania 1, 1917. 133. 1.) fejtegetéseit. 5 Pl. : CIL. XIV. 2954. : praefectus [I.] cohortis Corsorum et civitatium barbariae in Sardinia. CIL. V. 1838. : praefectus civitatium in Alpibus maritumis. Ld. még CIL. V. 7231.: M. Julius Regis Donni f[ilius] Gottius praefectus civitatium, quae subscriptae sunt (Alpes Cottiae). Itt említem fel a CIL. III. 8308. sz. dalmáciai feliratot azért, mert kiegészítése kétséges. 6 A Rajnánál még Kr. u. 69-ben is van ilyen. V. ö. Tacitus, Hist. IV. 55. : Julius Tutor . . ., ripae Rheni a Vitellio praefectus. 7 A. v. Domaszewski szerint (Neue Heidelb. Jahrbücher 1, 1891. 194. sköv. 1.) az Ovidiusnál (ex Ponto 4., 7.) említett Vestaiis lett volna az első ily praefectus ott. Megcáfolta ezt már A. v. Premerstein, Jahreshefte 1, 1898. Beibl. 182. 1. (v. ö. fejtegetéseiből a 169. sköv. 1.)
