Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

18 ALFÖLDI ANDRÁS. A berendezés művének fontos feladata volt az egyes törzsek területének pontos elhatárolása egymástól, amit az e célra kirendelt tisztek végeztek el. Számos felirat bizonyítja, hogy ezt Tiberius óta mily gonddal végezték a lázadásban résztvett dalmata törzseknél.1 De jöttek az agrimensorok is, akik teljesen felmérték a tartományok földjét, Dalmáciában a régi bennszülött mérésmód szerint, Pannoniában azonban már a római módszerekkel (centuriatio) ,2

s öt osztályba sorozták a talaj minősége szerint. Az adógép már mindenütt működött Tiberius alatt és a belföldi vámokat3 is szedték a Dunán, meg a tartományok határain hamarosan. Az új tartományok rómaivá való átformálását szolgálták a légiók kiszolgált legénységének földünkön letelepített csoportjai is.4

Emonába jött az első raj, valószínűleg Kr. u. 14-ben, — talán 1500 római polgár5

(Premerstein szerint). De az ilyen deductio nem volt szükségképen városalapítással összekötve, különösen, ha földet osztogattak nekik. Az Augustus halála után lázongó pannóniai légiók legénységének szájába adja Tacitus (Ann. 1, 17) azt a panaszt, hogy miután 99. sköv. 1.), az Aquincumból Erdély felé vezető út (V. Párvan, Dacia, 1928. 172. és 192—94. L — H. Kiepert : Formae orbis antiqui XVII, Text 4. — A. v. Domaszewski—E. Petersen—A. Calderini : Die Marcussäule stb. Textbd. 122. 1.) és a Szegeden át a Maros mentén vezető út a szarmaták földjén. (A. v. Domaszewski : Die Marcussäule. 122. és 124. 1.; С. Patsch, Anzeiger d. Wiener Akad. 1925. 195. sköv. 1., továbbá megjegyzéseim Gli Studi rom. del mondo 2, 1935. 281. 1.) Hamarosan visszatérek e kérdésekre. 1 P. о. : CIL. III. 2882., 2883., 9864a, 9938., 9973., 12.794. Néhány újabb példa : A. Colnago—J. Keil, Jahreshefte 8, 1905. Beibl. 53. sköv. 1.; C. Patsch, u. o. 119. sköv. 1.; M. Abramic—A. Colnago, Jahreshefte 12, 1909. Beibl. 30. sköv. 1. — Pannóniai példa egy ради s határának kijelölésére : J. Brunsmid : Kameni spomenici Nr. 750. (Vjesnik hrv. arh. dr., n. s. 11, 1910—11. 128. 1.). 2 Irodalom : M. Rostowzew : Gesellschaft und Wirtschaft im röm. Kaiserreich. I. 1930. 338. 1. 75. j. — Mommsen : Staatsrecht. II.3 1094. 1. —- J. Jung : Römer und Romanen in den Donauländern.2 1887. 45. sköv., 78. 1. 4. j. stb. 3 A. v. Domaszewski, Arch. epig. Mitt. 13, 1890. 133. sköv. 1. — M. Rostowzew, u. o. 19, 1896. 129. sköv. 1. — C. Patsch : Röm-Mitt. 8. 192. sköv. 1. — U. az : Wiss. Mitt. aus Bosnien-Herzegowina 6, 1899.269. sköv. 1. — A. v. Premerstein—N. Vulic, Jahreshefte 6, 1903. Beibl. 30. 1. — H. Dessau, Jahreshefte 23. Beibl. 355. sköv. 1. — M. Fluss, Realenz. XV. 2409. sköv. 1. — V. Christescu : Viata econ. Daciei romane. 1929. 150. sköv. 1. 4 A veteranus-telepek legjobb áttekintését E. Ritterling adta (Realenzycl. d. klass. Altertumswiss. XII. 1214. sköv., 1239. sköv., 1243., 1251., 1263., 1273., 1287. 1. 5 A. v. Premerstein—S. Rutar i. m. 10 1.