Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 17 hely mellett, már Tiberius korából vannak életjeleink : itt is, vagy legalább is idáig kellett tehát római színvonalú útvonalnak lennie már e korai időben ; éppen ekkor, amikor egy újabb nagy lázadás veszélye még nem nmlt el teljesen, katonai szempontból is kellett a Belső-Dunántúl hozzáférhetővé tételére gondolni. I. Claudius alatt is tovább folyt ez a tevékenység. így pl. a Triesztet délnyugati Pannoniával összekötő út alatta épülhetett ki a római technika színvonalán álló műúttá,1 aminthogy az ő műve a Via Claudia Augusta, a Póvidékről Tirolon át Augsburghoz vezető országút is. Erélyesen folytatta Claudius az elődei által nagy nehézségek leküzdése árán életre hívott belső-dalmáciai úthálózat fejlesztését is Bosznia-Hercegovinában.2 Nero kelethódító tervei terelhették el a központi kormányzat figyelmét a Közép-Dunától, de újra jelentős vidékeink forgalmi vonalainak fejlődésében a Flaviusok kora. A főbb szávamenti oppidumok (Neviodunum, Municipium Latobicorum, Andautonia, Siscia, Sirmium) ezek alatt emelkednek római jogú városokká, s így a szávamenti műútnak is az ő művüknek kell lennie, holott e vonal katonai és kereskedelmi jelentősége már a hódítás előtt és Augustus óta is igen nagy volt.3 Alattuk és a II. század elején, Traianus—Hadrianus korszakában már a maga teljességében rajzolódik ki az a nagyszerű forgalmi hálózat, amely a mai közlekedésnek is alapja maradt.4 1 A. v. Premerstein—S. Rutar i. m. 6. 1. 2 Ph. Ballif—C. Patsch i. m. 52. sköv. I. — Ld. még CIL. Y. 8003. 3 így már v. Premerstein : i. h. 4 V. ö. M. Fluss, Realenz. XV. 2409. 1., továbbá Ballif—Patsch és Rutar—Premerstein i. m. mellett Finály G. (Forma partium imperii Romani intra fines regni Hungáriáé, ehhez Nomenciator et indices. 1912.), H. Kiepert (Formae Orbis Antiqui) és a CIL. térképeit, továbbá Finály G., Arch. Ért. 1903. 164—173. 1. — U. az : Le vie romane nell'Ungheria transdanubiana (R. Accad. dei Lincei. 1914. 409—418. 1. ; u. az : Római utak a Dunántúl. (Kny. : Uránia 16, 1915.) A. Gráf : Die antike Geographie von Pannonién. (Diss. Pann. 1. sor. 5. 1936.); A. v. Domaszewski : Die Benefiziarier-Posten und die röm. Strassennetze. (Westd. Zeitschr. 21, 1902. 158— 211. 1.); K. Hauser : Die Römerstrassen Kärntens (Mitt. Anth. Ges. in Wien. 16, 1886. 65. 1.) stb.—Számos beszámoló található ezenkívül részletkutatásokról a folyóiratokban. Nagy L. előadása a pannóniai utakról az Istituto di Studi Romani sorozatában (1936 február), remélhetőleg szintén mielőbb megjelenik nyomtatásban. —• Nem szabad feledni a barbaricumba vezető utakat sem. Ezek közül a legfontosabbak a mi szempontunkból : a Carnuntumnál kiinduló borostyánkőút a germánok felé, a Brigetiótól észak felé vezető út (J. Dobiás : Deux 'cités' de la Grande Germanie de Ptolemée [Extr de 1er

Congr. intern, de Géogr. hist. Bruxelles 1931. Vol. 2. mémoires] Századok. 1936. I—III. 2