Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

16 ALFÖLDI ANDRÁS. alatt megkezdődött a Iulium Carnicum (Zuglio) és Vir un um {Zollfeld, Karinthia) felé vezető főútvonal kiépítése, amelyet Augustus valósított meg, ugyanúgy az Aquileia-Emona (Laibach) közötti régi kereskedelmi út átépítése is az ő műve.1 Minden valószínűség szerint még az ő idejében építették ki a Moesia felé irányuló közlekedés artériáját Lissus-tól (Alessio az Adriánál) Naissus (Nïs) felé.2 Tiberius alatt sem lanyhult ez a valóban nagyvonalú útépítő tevékenység. Legsürgősebb feladat volt a nagy lázadás viharzónájában a délpannon—dalmata hegyvidék katonai biztosítására szolgáló úthálózat megteremtése, ami már Kr. u. 16—20 közt megtörtént.3 Ugyancsak e császár uralkodása alatt, 33— 34-ben törik át a Kazán-szorost a viminaciumi (kostolac) és raliariai (Aröer) táborok összekötésére.1

Kétségtelen, hogy már ekkor Pannónia belsejében is megkezdték a legfontosabb országutak kiépítését, ha még egyelőre hiányoznak is a feliratos bizonyítékok erre nézve. Elképzelhetetlen, hogy Poetovio és Carnuntum légiótáborai út nélkül maradtak volna, amikor utóbbi már kb. Kr. u. 15 óta állandó csapatállomás ; v. Premerstein figyelmeztet rá, hogy az ennek az útnak mentén fekvő városok, Emona, Celeia, Scarbantia és Savaria a Julius-Claudius dinasztia alapításai,5 tehát legkésőbb az első század közepén meg kellett lennie közöttük az összeköttetésnek. De látni fogjuk alább, hogy a Dunántúl négyszögét összekötő két nagy átló országútjainak találkozópontján, Keszt-1 A. v. Premerstein—S. Rutar : Römische Strassen und Befestigungen in Krain. 1899. 5. sköv. 1. Ennek az útnak előzményei Aquileia alapításáig nyúlnak vissza. Ld. U. Kahrstedt : Studien zur politischen u. Wirtschaftsgesch. der Ost- u. Zentralalpen vor Augustus. Nachrichten d. Ges. d. Wiss. zu Göttingen. Phil.—hist. Kl. 1927. Heft 1. 1. sköv. 1. Nekem az a benyomásom, hogy Strabo két adata erről (4., 6., 10—12. és 7., 5., 2—3) nem két forrásra megy vissza, hanem ugyanazon forráshelynek (Polybios) két változata. 2 A. v. Domaszewski, Arch.-ep. Mitt. 13, 1890. 151. 1. 3 Mommsen : CIL. III. 407. 1. — A. Bauer, Arch.-ep. Mitt. 17, 1894. 136. 1. — Ph. Ballif—С. Patsch: Rom. Strassen in Bosnien u. der Herzegowina. 1893. 55. sköv. 1. — C. Patsch, Jahrb. f. Altertumsk. 2, 1908. 103. sköv. 1. — M. Abramic—A. Colnago, Jahreshefte 12, 1909. Beibl. 50. sköv. 1. — M. Abramic, Starinar 3. ser. 4. (1926—27). 1928. 39. sköv. 1. — Nevezetes az útépítésnek [ad f]in[e]s provinciáé, Illyrici megjelölése. 4 CIL. III. 13813 b. (Dessau 2281.) — A. v. Premerstein, Jahreshefte 1, 1898, Beibl. 176. 1. — A. v. Domaszewski, Westdeutsche Zeitschrift 21, 1902. 174. sköv. 1, 189. sköv. 1. és Neue Heidelb. Jahrb. 1, 1891. 198. 1. — Neudeck Gy., Arch. Ért. 1894. 114. sköv. 1. 5 A. v. Premerstein —S. Rutar i. m. 17. sköv. 1. — Ld. még G. de Finálv : Le vie romane nell'Ungheria transdanubiana. R. Acc. dei Lincei. 1914. 411. 1.