Századok – 1936

Értekezések - EMBER GYŐZŐ: Az egységes monarchia gondolata Mária Terézia korában. 241–281

248 EMBER GYŐZŐ. aliarum provinciarum kormányozni. Már pedig az állam­tanács az alia norma átültetésére törekedett. Egyéb okok mellett ezért fektette a telepítésnél a fősúlyt a németekre. Stupan világosan megmondotta : az állam számára nagyon fontos, hogy a szabad királyi városokban minél több német telepedjék meg, lehetőleg az örökös tartományokból.1 Borié pedig, amikor gróf Esterházy kancellár 1763-ban a pozsonymegyei Wartburgban árvaházat állított fel, elle­nezte a kancelláriának azt a javaslatát, hogy az árvaházba csak magyarokat vegyenek fel. Nyíltan azzal érvelt, hogy az árvák úgyis megmagyarosodnak és az országnak érdeke, hogy a lakosság száma emelkedjék. A főok azonban, amit nyíltan természetesen nem hangoztatott, az volt, hogy az udvar céljaihoz jobban alkalmazkodó idegenek kerüljenek az árvaházba.2 Érdekes javaslattal állt elő 1761-ben Daun, ha ugyan tőle származott a gondolat. Azt ajánlotta, hogy a fiscusra visszaszálló nemesi birtokokat a kamara ne adja el, hanem fizetés fejében invalidus tiszteknek adja bérbe. A bért az invalidus-alap fizesse, a tisztek őrizzék ellen a verbuválást, intézzék az invalidusok elhelyezését, fejlesszék a lótenyésztést, általában vigyázzanak az országra. Az inva­lidus-alap lassan megváltja ezeket a jószágokat, a tisztek tulajdonába mennek át, ami biztosítja a kincstárt az ellen, hogy a bérlő a földet kizsákmányolja.3 Ez a terv nem való­sult meg, de jellemző arra, hogy az államtanács minden eszközt megragadott, hogy Magyarország különleges hely­zetének alapjait megingassa. A lakosság elnémetesítésén kívül, aminek egyéb példáit a telepítések, a vallás- és nevelésügy terén figyelhetjük meg, a magyar hatóságok szervezetének átalakítását, uniformi­zálását is megfelelő eszköznek tekintette a Gesammtstaatsidee (ahogyan a XIX. század teoretikusai a fogalmat megjelöl­ték) szolgálatára. Ezen a téren akaratát korlátlanul érvé­nyesíthette, hiszen nemcsak a kancelláriai, helytartótanácsi és kamarai, hanem a főispáni utasításokat is gondosan 1 Amikor az ellen tiltakozott, hogy a nem magyarok magasabb polgártaxát fizessenek. Jellemző azonban, hogy műiparosok (Künstler) átköltözését, mivel azokból az örökös tartományokban is kevés volt, külön engedélyhez kötötte . . . massen-es dem Staat selbst vieles daran lieget, das in den königlichen Stätten mehrere Deutsche, besonders aus den Erbländern, sich niederlassen mögen. SR 2977/1765. 2 Meine stille Absicht gehet hierunter dahin ab, damit die Soldatenkinder und andere Frembdlinge in diese Häuser mit eingehen können. SB 534/1763. 3 SR 1350/1761.

Next

/
Thumbnails
Contents