Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

14 ALFÖLDI ANDRÁS. II. Arra térünk rá most, hogy hogyan lett a Dunamedence rómaivá. Azok a nagy államférfiak, akik a hódítás művét befejezték, irányították e tartományok berendezését is. Beláthatatlan jelentőségű tény volt, hogy Augustus maga fektette le itt is a fejlődés irányvonalait és hogy nem kisebb ember folytatta művét és pedig bő személyes tapasztalat alapján, mint Tiberius. De ha végignézzük a helytartók névsorát.,1 egész sereg kiemelkedő egyéniséget találunk utánuk is, olyanokat, akik később a trónra emelkedtek vagy legalább is koruk vezéralakjai között voltak. Ezek, úgy mint mindenütt, nálunk is azonnal hozzáfogtak a hódítás után a szervezés munkájához s ezzel együt t a tudatos romanizációhoz. Eleinte szükséges volt ehhez a katonai tekintély, sőt néhol a nyomás is s így a korai megszállás hadrendje nemcsak a külső ellenségek ellen szolgál, hanem az új alattvalók fékentartására is. Ezért a nagy pannon—dalmata lázadás (6—9 Kr. u.) tűzfészkében 6 teljes légió van elhelyezve, míg a Dunántúlon, melynek népei örömmel hódoltak meg, csak néhány segédcsapat, úgy mint Noricumban is. Moesiában is eleinte csak lent délen, Dardaniában áll két légió.2 De elkerülhetetlen volt az is, hogy a határrá lett Dunát őrizzék s ezáltal megvessék a Dunapart katonai ízű és nyers, de állami szempontból nagyértékű romanizációjának alapját is. A felvett hadállás a dákok ellen irányult, akik akkor még a Nagyalföldet is bírták. A moesiai szakaszon már Augustus alatt létesítettek partvédő erődöket3 és már Tiberius alatt két légió feljött a Dunához. Pannoniában ugyanekkor szintén lcgió védte már a Dráva és Száva közötti kis Dunaszakaszt, valamint a Carnuntum-nál Germániából betorkolló kereskedelmi Die Römerzeit in Österreich. 1935. 47. sköv. 1. — M. Abramic : Führer durch Poetovio. 1925. 24. 1. — У. Kuzsinszky : Aquincum. Führer 1934. 17. 1. 1 Felső Pannónia : E. Ritterling, Arch, epigr. Mitt. 20, 1897. 1—40. 1. — Alsó Pannónia : u. az, Arch. Ért. 1927. 58. sköv. 1. —- Moesia : Stout : The Governors of Moesia. Diss. Princeton, 1910. — Noricum: M. Bradford Peaks: The General Civil and Military Administration of Noricum and Raetia. (Kny. : Univ. of Chicago, Studies in Class. Philology 4. 1907.) —- Dacia : J. Jung : Die Fasten der Provinz Daeien. 1894. 2 A moesiai hadrendről tájékoztat további irodalommal : M. Fluss, Pauly—Wissowa—Kroll : Realenz. XV. 2395. sköv. 1. 3 Florus 2., 28 s hozzá A. v. Premerstein, Jahreshofte 1, 1898. Beibl. 169. sköv. 1. — További irodalom M. Flussnál i. h.