Századok – 1936

Szemle - Moór Elemér ld. Kring Miklós - 237

Tárca. Berzeviczy Albert f 1853—1936. A Berzeviczyek őse, Comes Rutkerus, meráni Gertrúd kíséretében jött Magyarországba mint „hospes teutonicus" s első donatióját a Tátra vidékén kapta. Abban a berzeviczei kis templomban, ahol nemrég Berzeviczy Albertet is eltemették, a legrégibb sírkő Berzeviczy Péteré, aki tárnokmester volt és szepesi főispán Zsigmond király idejében. Harcmezőkön elesett ősök is nyugosznak Berzeviczén, de bármily vitézül harcoltak is a szétágazó nemzetség tagjai, ha úgy kellett, mégis maradandóbb hírnevet szereztek a szellemi munka terén. Elég Berzeviczy Gergelyt említenünk, a nagy nemzetgazdát és publicistát, aki a nemzetség protestáns ágához tartozott. Ugyancsak protestáns volt az a Berzeviczy Márton, aki Báthory István erdélyi kancellárja lett. Bár a mi Berzeviczynk nem egyenes utóda a kancellárnak, sokban emlékeztet ez elődjének jellemvonásaira. A kancellár Páduában tanult, szerette Olaszországot, világot látott s mint igen ügyes humanista író és diplomata nagy méltóságokra emelkedett. Berzeviczy Albert is szerette az olasz népet, szerette nyelvét, történetét és művészetét s végtelen rosszul esstt neki a világháborúban, hogy el kellett szakadnia olasz barátaitól, s hogy szimpátiáját oly mélyen sértették az események. De a békés állapot helyreállításával sietett újra összekötni és megszilárdítani az olasz—magyar barátságnak megtépett fonalait. Leginkább az olasz tájak és a reneszánsz művészete vonzották. Legutolsó munkái egyikében felidézi annak a boldog időnek emlékét, amikor lelkének rokonával, Beöthy Zsolttal együtt járták Olaszországot. Berzeviczy hajlamait a képzőművészet iránt, úgy látszik, anyjától örökölte, aki Szinyei Merse leány volt. Gyermekkora óta szorgalmasan rajzolgatott. Görög és olasz útirajzaiban, sőt emlékirataiban is találunk néha festői szavakkal élénken ábrázolt tájképeket. A XVII. századi tájképfestészetről írt könyvében megmutatta, hogy milyen kiváló érzéke volt a művészet ez ága iránt. Szeret-te a képzőművészet minden ágát. Olvasóival éreztetni tudja azt a gyönyörűséget, amellyel a görög művészet emlékeit vizsgálgatta. Otthon volt a