Századok – 1936
Szemle - Moór Elemér ld. Kring Miklós - 237
SZEMLE. 237 világosan utalnak arra, hogy a XIII—XIV. század fordulója táján (hozzáértők előtt aligha kell hangsúlyozni, hogy efféle átalakulások időpontját nemhogy évekre, de még évtizedekre menő pontossággal is nehéz rögzíteni) a bizonytalan országhatár helyébe a pontosabban disztingvált államhatár fogalma kezdett nyomulni. Az 1347-es oklevél állításával kapcsolatban legendáról nem beszéltem, de — nézetem szerint — az államhatár kialakulása szempontjából a XIII. századot terminus ante quem-nek semmiképen sem lehet tartanunk. M. fentebbi hozzászólása a határképződés vizsgálatát birtoktörténeti problémává szeretné egyszerűsíteni. Szinte felesleges itt ismét hangsúlyoznom, hogy az államhatár kialakulása nagyon is sokrétű folyamat ahhoz, semmint ilyen mechanikus célkitűzéssel megértéséhez közelebb juthatnánk. Politikai, családtörténeti, népiségi, közlekedési, vámpolitikai és számtalan más ok mellett e hatások egybefonódását az alkotmány- és jogi szemlélet időnkénti alakulásának megfelelően jogi fogalmak determinálják véglegesen. Kring Miklós. Megjegyzések Kring Miklós válaszára. Az 1222-i oklevél veperdi határleírásával kapcsolatban csak királyi és nem magánbirtok -és államhatár „coincidenciájáról" beszélhetnénk (v. ö. Szegedi Füzetek 2. 112—158. 1.). Ez azonban semmikép nem véletlen esetlegesség. A Veperdtől északra eső Röjtökőr 1223-i határleírásából ugyanis hasonlókép világosan megállapítható, hogy az államhatár itt sem valami bizonytalanságba vesző határterület volt : ,, . . . meta . . . descendit in vall em de villa Mortun et per eandem vallem ascendit ad Marchiam Teutonicorum et ibi pervenit ad viam publicam, et per eandem Marchiam descendit ad aquam Sarviz . . ." (Fejér, III/l. 394. 1.) Természetesen itt is csak királyi birtok- és államhatár „coincidenciájáról" lehetne szó, aminthogy eredetileg a határmenti területeken magánbirtok nem is volt. Ezeken felül még figyelmébe ajánlom Schiinemannak következő, az 1043. év eseményeihez fűzött megjegyzését : „Damit wurde endgültig die Grenze festgesetzt, die . . . bis zum Frieden von Trianon die Grenze zwischen Österreich und Ungarn gebildet hat" (Die Deutschen in Ungarn 66. 1.). Leguentou dolga Alramuséval nem vethető egybe. Előbbi esetben ugyanis a király szuverén jogán egy nem határmenti birtokot (v. ö. Legentou circa Galus 1240. Árpádkori új okmánytár II. 109. 1.) adományozott a heiligekreutzi apátságnak ; Alramus esetében pedig a király jogainak sérelmét látta abban, hogy egy magánember határmenti birtokát az ő tudta és hozzájárulása nélkül külföldinek adta bérbe. A határképződést egyáltalán nem kívántam birtoktörténeti problémává leegyszerűsíteni, de azt talán K. sem vonja kétségbe, hogy az államhatárra vonatkozó adatok csak a határmenti birtokokra vonatkozó oklevelekben találhatók -— néhány békeszerződéstől eltekintve. Hogy pedig a pozitív tényeket a szellemtörténész intuitív megérzése és deduktív következtetései nem helyettesíthetik, annak kiváló példája lehet K.-nek az államhatár kialakulására vonatkozó, szellemesen felépített elmélete is, amelynek csak egy hibája van, hogy t. i. a tények nem alkalmazkodnak elgondolásaihoz. Moór Elemér.