Századok – 1936

Szemle - Zoltai Lajos: Debrecen város könyvnyomdájának XVIII. századi működése; termékei. Ism.: Vácz Elemér. 232

232 SZEMLE. Kertész János : A Habsburg-irodalom bibliográfiája 1218—1934. Budapest, 1934. 8°. VIII 1. + 192 hasáb. Bibliográfiát összeállítani hasznos, de nehéz és hálátlan feladat, hiszen a fáradságos munkát korántsem kíséri megfelelő elismerés. Összeállítójának elsősorban a már meglévő bibliográfiákat s könyvészeti összeállításokat kell végigtanulmányoznia s csak azután foghat hozzá a könyvtárak átkutatásához. Mi itt csak az előbb említett munkát ellenőrizhetjük. К., nagyon ügyesen, a címeket a dinasztia egyes tagjai szerint csoportosítja s az egyes csoportokon belül a szerzők betűrendben következnek egymásután. A munkák felsorolásában azonban hiányzik a kellő alaposság és pontosság. így megtaláljuk Adlernek, Walthernek I. Miksa kormányszerveiről szóló munkáit, de már Rosenthal művét I. Ferdinánd hivatalszerveiről nem, hasonlóképen hiába keressük Fellner—Kretschmayr hatalmas művét is. Míg Metternich herceg levelezéseit megtaláljuk, hiányzik Srbik Metternich-biográfiája, de hiányzik Comazzinak vagy Prioratónak I. Lipótról, Aeneas Sylvius -пак III. Frigyesről szóló munkája is. K. szerint — úgy látszik — a Habsburgok történelméhez több köze van Basta György leveleinek, mint II. Rudolféinak, amelyeket Pace adott ki. A Millenniumi Történetet az egyes kötetek szerzői alá csoportosította, úgyhogy a. XVIII. századról szóló kötet III. Károly alá került s Mária Teréziánál vagy II. Józsefnél nyomát sem találjuk. Azt hisszük, hogy ennyi példa is meggyőz arról, hogy K. közel sem jut kitűzött céljához, nem gyűjtötte össze „mindazokat a forrásokat, melyek teljessé tehetnek egy Habsburg-tanulmányt". A hiányok mellett a kisebb hibák egész sorát említhetjük : így oly munkáknál sem közli a lapszámot, amelyekhez feltétlenül hozzáférhetett. Hóman és Szekfű Magyar Történetét csak így jelzi : H.—Sz. : Magyar történet I—IV. Bp. 1928. A szerző neve nélkül megjelent munkáknál nemcsak a betűrendet nem tartja be (87—88., 178., 182. hasáb), de a magyar és német névelőt is következetlenül használja a betűrend szempontjából (22., 119. hasáb), egyes munkákat csonkán, hibás évszámmal stb. közöl. Egyszóval megállapíthatjuk, hogy K. munkája nem pontos, nem teljes s ami a legnagyobb hiba: a meglévő biblkw gráfiákat, könyvészeti összeállításokat nem helyettesíti. Azt pedig, hogy a Habsburgok történetét a Révai-lexikonból közli, egyáltalán nem tartjuk méltónak egy tudományos igényű bibliográfiához. Bakács István János. Zoltai Lajos : Debrecen város könyvnyomdájának XVIII. századbeli működése, termékei. (Adalékok e könyvnyomda történetéhez). Debrecen, 1934. 8°. 36 1. Z. értékes adatai elsősorban azt a két kérdést világítják meg, hogy milyen könyvek és nyomtatványok kerültek ki Debrecen nyomdájából 1701—1800-ig ós hogy jövedelmezett-e valamit a nyomda a városnak ebben az időszakban. Forrásául az üzemvezetőknek és a házipénztár perceptorainak meglehetősen hiányos számadásai szolgáltak. A debreceni nyomda forgalma a XVIII. században erősen megcsökkent, ekkor már csaknem kizárólag a város és a kollégium számára dolgozott, bár kulturális és vallási jelentősége nem hanyatlott. Zavartalan működése elé sok akadályt gördített a bécsi kormányzat és főkép a helytartótanács, amely a szigorú ellenőrzést e nyomdára is kiterjesztette. Száz év alatta nyomtatványokon kívül mégis 147 különböző munka látott benn© napvilágot, köztük 80 magyar, 63 latin, 2 német és 2 tót nyelvű. Tárgy szempontjából volt közöttük 47 tankönyv, 46 vallásos, 10 jogi, 18 tudományos és egyéb mű, 19 ponyvatermék. Voltak munkák,