Századok – 1936

Szemle - Szmrecsányi Marianne: A novai templom és falképei. Ism.: Biró Béla. 231

SZEMLE. 231 ködött, ami az iskolaügyre is jótékony hatással volt : az iskolákat az állam támogatta, hivatalszervezetével ellenőrzést gyakorolt felettük. Közigazgatás és oktatásügy a legszorosabb kapcsolatban állottak egymással. A régebbi osztrák történetírás éppen ezért a visszacsatolást a Bánság iskolaügyére igen károsnak tüntette fel : Helfertszerint a vármegyei szervezet bevezetése után Mária Terézia korának áldásos eredményei veszendőbe mentek. Ezt a felfogást W. módosítja, a magyar hatóságoknak, elsősorban a helytartótanácsnak csak a magyarosítási törekvéseket veti szemére, bár elismeri, hogy a kancelláriát még ez a vád sem érheti. E törekvések II. József németesítésére természetes reakcióként jelentkeztek, de gyakorlati eredményük, amint a német és görögkeleti iskolák számának további jelentékeny emelkedése bizonyítja, nem volt. A fejlődés üteme a nagyarányú telepítések megszüntetése után természetesen lassult, de az továbbra is a Mária Terézia korában meghatározott irányban haladt. A század oktatásügye a felvilágosodás bélyegét hordozta magán. A nevelés korábban kizárólagos vallásos célkitűzése másodrendűvé vált, az egyházi iskolatípust a népiskolatípus váltotta fel, az állam — felismerve a nevelés rendkívüli fontosságát — befolyását az iskola padjaira is kiterjesztette. Jó polgárokat akart nevelni, jó polgár pedig véleménye szerint csak az lehetett, akit felvilágosítottak az egyénnek önmagával és embertársaival, az állammal szemben való kötelességéről, akit előkészítettek élethivatására. A racionális célkitűzés, az életre készülés szabta meg a tananyagot is. Ez a magyarázata annak, hogy az egyetlen (jezsuita, majd piarista) temesvári gimnáziumnak csak kevés tanulója akadt, ide csak a hivatalnoki pályára készülők jártak, míg a földmíves és határőr lakosságnak csak elemi iskolákra volt szüksége. W. az iskolák életéről pedagógiai szempontból is tanulságos képet fest. Nagy értéke munkájának, hogy a nevelésügyi törekvéseket a kor általános szellemi áramlatába állítva világítja meg s a mozgató eszmék és személyek kimutatásán túlmenőleg a gondolatok gyakorlati megvalósulását is nyomon kíséri. Ember Győző. Szmrecsánvi Marianne: A novai templom és falképei. Budapest, 1935. 8°. 701. A budapesti egyetem mindkét művészettörténeti intézete végre megtalálta igazi hivatását : a szétszórt és ismeretlenül lappangó magyar művészeti emlékek felkutatását és ismertetését, hogy az összegyűjtött anyag alapjául szolgálhasson egy — még mindig hiányzó — összefoglaló és kimerítő magyar művészettörténetnek. Ennek a szorgalmas és céltudatos munkának egyik eredménye Sz. értékes kis tanulmánya is a novai templomról. A világtól meglehetősen elzárt kis dunántúli falu barokk templomát minden részletre kiterjedő figyelemmel, de egyben a szerves fejlődésbe való beleilleszkedés magasabb szempontjából is biztos szemmel ós nagy írói készséggel tárgyalja. Különösen becsesek könyvének az általános művelődési és művészeti viszonyokra vonatkozó részei. Az 1778-ban épült, külsőre jelentéktelen, de belső kiképzésére nagybecsű templomnak elsősorban falfestményei értékesek : Dorffmeister java tudásának termékei az igen rossz állapotban lévő főoltárképpel együtt. Sz. behatóan ismerteti a mesternek és művészetének német és olasz kapcsolatait, a novai templomban lévő műveiről pedig igen jó reprodukciókat is közöl. A novai templom megérdemli, hogy az arra hivatott fórumok meghallják a szerző segélyt kérő szavát : e szép kis műemlékünket meg kell menteni a további pusztulástól ! Biró Béla.