Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

12 ALFÖLDI ANDRÁS. egyéb praktikus holmit. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy ez a hatalmas galliai és rajnai befolyás nem változtatta meg a középdunai tartományok romanizmusának alapjellegét. Igaz, hogy például az I. század első felében gyártott és Illyricumban meglehetősen elterjedt póvidéki sigillataedényeket egészen kiszorította a galliai áru, s így lehetett még más esetekben is ; de az Aquileiával való forgalom sem lankadt el és — ami ennél sokkal fontosabb — a dunai civilizáció italikus jellege pillanatra sem homályosult el.1 Hasonló eredményre jutunk, ha a vallási viszonyokat vesszük szemügyre. A római máz egységes borítórétege alatt kiütköznek azok a sajátságok, amelyek tartománycsoportunkat nyugati rokonaikkal szorosabban egybefűzik. Vegyük mindjárt a korai bennszülött sírköveinken egészen általános asztrális szimbolika esetét, amelynek ékrovásos jellegű naprozettája, félholdja és csillagmotívuma, mennyországkulcsa és -kapuja eredetileg fából való sírjelző oszlopokon állhatott. Észak-Pannonia és a pannon—dalmát határvidék mellett Moesiában is megtaláljuk e jegyeket, amelyek azonban Galliában és Hispániában is éppen ilyen jellemzőek a városi kultúra által át nem alakított vidékekre.2 Ugyanígy megtaláljuk a Maires Noricae, — Pannoniorum et Dalmatarum képében (és sokféle név alatt) azt a sajátos Kubitschek—S. Frankfurter : Führer durch Carnuntum6. 1923. 106. 1. — Nagy L. : Magyarország a rómaiak korában. 26. sköv. 1. 1 Jellemző a rajnai sírplasztikának a dunaival ellentétes jellege, amire még rátérünk. — Szórványos rajnai hatások a reliefszobrászatban : a belgrádi (M. Rostowzew, Starinar 1909. 115. sköv. 1.), FI. Solva-i (W. Schmid : Flavia Solva. 1915. 57. kép.) reliefek s az ezeknél könnyebben érthető regensburgi (S. Ferri : Arte Romana sul Danubio. 42. kép) példák, a szombathelyi hatszögű bázis (S. Ferri, i. m. 164—65. kép), a tatai reliefes pillér (A. Schober : Der Götterpfeiler von Totis. Kny. a Belvedere с. folyóiratból. 177—190. 1.) stb., stb. 2 Nagy L. : Pannónia 1, 1935. 139. sköv. 1., további irodalom mai. (Spanyol példákra v. ö. J. Martinez Santa-Olalla, Homenagem a M. Sarmento. 1933. 226. sköv. 1. — U. az, Anuario de prehistoria madrilena 2/3, 1931/32. 4—18. tábla. — V. ö. még Jahrb. f. Altertumskunde. 6, 1912. 130. 1. (5—6. kép.) — F. Studniczka, Arch, epigr. Mitt. 10, 1886. 212.1. (a két halott itt a kulcsot a kezében tartja. V. ö. ehhez még a Sucaelus kulcsát : Deonna, Rev. des Études anç. 17, 1914. 145. és 17, 1916. 193.1.) — N. Vulic, Ant. spom. nase zemlje. 1931. 14. 1. Nr. 20. ; 22. 1. Nr. 42. ; 66. 1. Nr. 146. ; 72. 1. Nr. 164. — U. az, Ant. spom. nase zemlje. 1933. 32. 1. Nr. 88. ; 40. 1. Nr. 135. ; 49. 1. Nr. 157. ; 75. 1. Nr. 215. — D. Sergejewski : Rimski spomenici iz Bosne. 1934. Nr. 7—9. — Wiss. Mitt, aus Bosnien u. Herzegowina. 5, 1897. 231. sköv. 1. ; 6. 1899. 228. 1. ; 7, 1900. 52. sköv. 1. ; 8. 1902. 107. 1. ; 9. 1904. 220. 1.