Századok – 1936

Szemle - Relkovic; Néda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói. Ism.: Tóth László. 225

SZEMLE. 225 annál, semhogy ezek a gr. Gcess-család levéltárából közzétett, egyébként inkább magánérdekű levelek sok újat mondhatnának e tekintetben az 1530—1531. évekre vonatkozólag. Közülük számunkra inkább azok a levelek érdekesek, amelyek Katzianernek Thurzó Elekhez való viszonyát tárják fel s amelyekben a király figyelmezteti őt a Thurzóval való jóbarátság fenntartására. Különben Katzianernek horvátországi szerepléséről s általában az akkori helyzetről tisztább képet adnak a horvát főuraknak egymáshoz és Katzianerhez intézett, valamint utóbbinak egyéb levelei, amelyek Sisic kiadásában (Monumenta speotantia históriám Slavorum meridionalium XXIII.) láttak napvilágot, annál is inkább, mert G.-től Katzianernek Ferdinándhoz írt leveleiről nem tudunk meg semmit. Komoróczy György. Morpurgo, Enrico: II eastello di Trieste e le sue vieende. Archeografo Triestino, ser. III., v. XVII. (Trieste, 1932.) 85—99. 1. M. trieszti, laibachi ós bécsi levéltári adatokon felépített dolgozata minket annyiban érdekel, hogy a trieszti vár építőivel kapcsolatban új adatokat szolgáltat a magyarországi várépítészet történetéhez. A trieszti vár XVI. századi újjáépítői közül ugyanis Sallustio Peruzzi Kanizsán, Giovanni Pieroni Győrött, Pozsonyban és Magyaróvári tevékenykedett, Ottavio Baldigara pedig az egri vár átépítése körül szerzett érdemeiért magyar nemességet nyert egri (von Erlau) előnévvel. Baldigarától s nem Paolo Mirandolától erednek az egri földalatti védőművek is, mint azt Maggiorottival szemben sikerül kimutatnia. Az ilyen folyosókból, termekből, kazamatákból álló kontromin művek egyébként szerinte a XVI. századi várépítészet általános sajátságai, •— úgyannyira, hogy a trieszti vár helyreállítási munkálatai során feleslegesnek tartották feltárásukat, -— tehát korántsem tekinthetők egri különlegességnek. Buiifi Florio (Róma). Relkovic Néda : A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói. (1586—1640). Budapest, 1933. 8°'. 15. 1. A magyarországi tanulók külföldi iskoláztatásának története fontos fejezete a magyar szellemi élet fejlődéstörténetének. Az idevonatkozó kutatások irányát régebben Fraknói Vilmos és Schrauf Károly alapvető munkái, újabban Veress Endre publikációi a magyarok itáliai iskoláztatásáról jelölték ki számos értékes kisebb forrásközlés mellett, amelyek főleg a magyar protestáns ifjak külföldi iskoláztatásával foglalkoznak. Teljesnek azonban az eddigi kutatások éppen nem mondhatók és különösen a magyarországi katolikus tanulók Itálián kívüli iskoláztatásának története részesült idáig aránylag csekély figyelemben. R. a Károly főherceg által 1586-ban kifejezetten az ellenreformáció céljainak szolgálatára alapított gráci egyetem magyarországi hallgatóinak névsorát állítja össze az alapítás évétől 1640-ig az egyetemi anyakönyvek alapján. Hogy a gráci egyetemnek, amelyen Pázmány Péter is tanított, minő vonzóereje volt éppen a magyarországi ellenreformáció kezdeti stádiumában és a nagyszombati egyetem alapítását megelőzően, világosan bizonyítja az a körülmény, hogy ott 1640-ig 286 magyar diák tanult, a horvátokat figyelembevéve pedig számuk 400-nál is nagyobb. E számok jelentőségét eléggé megvilágítja az a körülmény, hogy a bécsi egyetemen ebben az időben mindössze 100, Padovában körülbelül 150—200, a protestáns egyetemek közül pedig Jénában 100-nál kevesebb magyar tanult, csupán a wittenbergi magyar diákok száma szárnyalta túl erősen a gráciákét a harmincéves háborúig. R. vázlatos közlése leginkább csak az egyetemi anyakönyv adataira szorítkozik, mégis tanulságos következtetésekre ad alkalmat. Kívánatos volna a Grácot járt magyar diákok sorsát, Századok. 1936. IV—VI. 15