Századok – 1936
Szemle - Segesváry Lajos: Magyar református ifjak az utrechti egyetemen. Ism.: Barta István. 226
226 SZEMLE. későbbi irodalmi munkásságukat is tanulmány tárgyává tenni, mert csak így bontakozik majd ki a maga teljességében a gráci egyetem hatása a magyar szellemi életre. Folytatni kellene tehát a Fraknói és társai által megkezdett munkát, nagyon is itt volna az ideje a Lukinich Imre által javasolt (Károlyi Árpád-emlékkönyv, 339— 340. 1.) Monumenta Hungáriáé Paedagogica megindításának. Tóth László. Segesváry Lajos: Magyar református il jak az utrechti egyetemen. (Csikesz Sándor : Theologiai tanulmányok. 44. szám.) Debrecen, 1935. 8°. 90 1. 1 moll. Bár a szálak közül, melyek a Nyugathoz kapcsolnak bennünket, a magyarországi tanulók külföldi egyetemjárása egyike a legerősebbeknek, még ma sem tudunk magunknak végleges képet alkotni a magyar peregrinációról. A mult század végén megindult, de sajnálatosan rövid idő múlva abbamaradt rendszeres, tervszerű kutatás feldolgozta azt a néhány egyetemet, amely ebből a szempontból a legfontosabb (Krakó, Bécs, Róma, Jena) ; az egyházuk múltja iránt érdeklődő protestánsok is szívesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Teljességről azonban még korántsem beszélhetünk : a peregrinus magyar diákot vándorló kedve és tudományszomja Európa minden részébe elvitte és a már nyilvánosságra került adatok csak azt a föltevést erősítik meg, hogy a külföldi egyetemeken megfordult magyarok száma az eddig ismertnél jóval nagyobb. Pedig elvitathatatlan, hogy a magyar tanulók külföldi egyetem járásának a lehetőségig teljes megismerése nemcsak kultúrfölényűnknek adja ékes bizonyságát, hanem a magyar kultúrtörténet szempontjából is nagy fontossággal bír. Örömmel kell tehát üdvözölnünk S. értekezését, amely a magyar reformátusok által olyan nagy számmal látogatott holland egyetemekről (Franeker, Harderwijk, Leyden) szóló ismereteink kiegészítéséül most az utrechti egyetem magyar hallgatóiról számol be. A szerző évekig élt Utrechtben s az egyetem anyakönyvén kívül felhasználta mindazokat a kéziratokat, jegyzékeket és aktákat is, amelyekben a magyar tanulókra adatokat találhatott. Ennek során rendkívül nagy számmal talált olyan magyar hallgatókat, akik beiratkozva ugyan nem voltak, de az egyetem előadásait látogatták. A felhasznált források jegyzéke megnyugtathat bennünket abban az irányban, hogy a közölt névsor pontos és teljes. Két évszázad leforgása alatt hétszáznál több nevet tüntet fel ez a lista, ami ilyen aránylag rövid idő alatt rendkívül tekintélyes szám, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az ebből egy-egy évre eső magyar hallgatóság a nem túlságosan látogatott egyetem összes hallgatóinak általában 10—25%-át jelentette, de nem ritkán ezt az arányt is meghaladta. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a névsorban a magyar protestantizmus számos értéke között ott találjuk Apáczai Csere János, Komáromi Csipkés György, Geleji Katona István, Bethlen Miklós gróf, Otrokócsi Fóris Ferenc, Maróthi György és mások nevét, akkor el kell ismernünk, hogy Utrecht a magyar peregrinációnak nagyon fontos állomása volt. Ami számunkra külön is örvendetes, a névsor egy-két kivétellel a tősgyökeres magyar nevek tömegét adja : természetes ez, hiszen az utrechti egyetem Kálvin szellemében tanított és így — ellentétben a német egyetemekkel — elsősorban a színmagyar vidékek adták magyarországi hallgatóságát. Ezzel kapcsolatban külön elismeréssel kell szólnunk arról a nehéz munkáról, amelyet S. a rendkívül szerencsés névfeloldások által végzett. Könyvének természetszerűen protestáns hangulata erősebben érezhetővé válik akkor, amikor a bécsi udvarnak a magyar protestáns
