Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37
PANNÓNIA RÓMAISÁG ÁN AK KIALAKULÁSA. 11 így megvan a lehetősége annak, amit Schober vetett fel,1 hogy a lajtavidéki bójok primitív síremléktípusai nem függnek össze a limesmenti katonai sírkövekkel, hanem délgalliai mintaképek után indulnak. Annál is inkább, mert a pannóniai sírplasztikában oly népszerű mitológiai domborművek főforrását ugyanott vélik feltalálni Hekler Antal és Nagy Lajos is.2 Itt már tehát néma kelta formálóakarat helyi felújulása hat,3 hanem a romanizált kelta provinciákkal való szoros összeköttetés. A római hódítás menete úgy hozta magával, hogy először Észak-Itáliával indulhatott meg a rendszeres békés érintkezés és csak a Flaviusok alatt alakult ki végleges formájában az a dunaparti erődrendszer, amelynek védelme alatt e nagy viziút összes előnyeit ki lehetett aknázni. Alsó-Pannonia fővárosában, Aquincumban, ekkor nagyszámú kölni kereskedő-szállító telepedett meg.4 Ezek már a Flaviusok kora óta nagy mennyiségben szállítottak ide terra-sigillata-edényeket,6 finom bronzedénykészleteket6 és sok más drága portéka mellett cipőket' és 1 A. Schober, Jahreshefte 17, 1914. 233. sköv. 1. 2 A. Hekler, Jahreshefte 15, 1912. 187. 1. — Nagy L. : Magyarország a rómaiak korában (kny. a „Magyarország Vereckétől napjainkig" c. műből). 39. 1. 3 Ennek a felújulásnak számos jele van, de szerény véleményem szerint téves dolog a nagy művészetben keresni, mert itt csak brutalitást és primitívséget tükröznek azok a bénító momentumok, amelyek a provinciális plasztikát elválasztják klasszikus mintaképeiktől. Egészen más az eset az iparművészetben, ahol a keltaságnak kikristályosodott, logikus és önálló díszítő-rendszere volt, amelynek magas iparművészeti nívója felveszi a versenyt a klasszikus ornamentikánál. V. ö. A. Schober, Jahreshefte 26, 1930. 34. sköv. 1. — R. Lantier, Mon. et mém. Piot, 30, 1929. 30. sköv. 1. — U. az : C.—R. Acad. d. Inscr. et В.—L. 1932. 302. 1. — U. az, Rev. Ét. Ane. 1933. 313. sköv. 1. — U. az, Rev. arch. 1933. 1, 138, 251. sköv. l. — W. Deonna, Genava. 12, 1934. 115. sköv. 1. 4 Nagy L., Germania 15, 1931. 260. sköv. 1. és u. о. 16, 1932. 288. sköv. 1. Úgy látszik, hogy helybeliek is beiratkozhattak (сапаbenses) a kölniek aquincumi temetkezési egyletébe ; v. ö. Mommsen jegyzetét a CIL. III. 10548. sz. felirathoz. A CIL. III. 4499. sz. kövön említett trieri polgár és sok más rajnai ember is hasonló okokból tartózkodhatott itt. 5 Kuzsinszky B. : Arch Ért. 1923/26. 93. sköv. 1. Juhász Gy. : A brigetiói terra sigilláták. (Diss. Pann. 2. sor. 2. sz.) 1935., további irodalommal. 6 Hekler A., Strena Buliciana. 1924. 115. 1. A teljes pannóniai anyagot Radnóti A. dolgozata fogja hamarosan bemutatni. 7 V. Geramb: Die norisch-pannonische Tracht. 1933.187. sköv. 1. — A galliai kereskedelemhez általában v. ö. L. C. West könyvét : Roman Gaul. The Objects of Trade. 1935. — A kölni üvegek és terrakották importjáról Aquincumba és Carnuntumba v. ö. Kuzsinszky B. : Aquincum. Führer 1934. 22., 122., 124. 1. (74. és 79. kép.) W.
