Századok – 1936

Szemle - Mészáros Edmundus: Qua ratione Anonymus Hungarus in conscribendis Gestis suis Sacra Scriptura usus sit? Ism.: Szilágyi Loránd. 218

218 SZEMLE. megjegyzése az 1916-i verduni és olaszországi offenzivára vonatkozik : egymástól függetlenül indult mindkettő a biztos sikertelenség felé. A háború után Hitler óriási érdemének tudja be azt, hogy Németországot kiemelte a védtelenség állapotából. A világháború katasztrofális következményének tartja, hogy az európai faj uralma megtört az idegen világrészek fölött, bár a világpolitika központja még a brit birodalom. A mű képanyagánál a provenientia hiányos föltüntetését, térképanyagában az elnagyolást és itt-ott a fölületességet kifogásolhatjuk. Török Pál. Szemle. Ferenezi Sándor : Firtosvár aranyéremlelete. Odorheiu, 1934. 8°. 16 1. 1831-ben nagy fontosságú leletre bukkantak az udvarhelymegyei Firtosváralja község határában. Sorsa, mint annyi másé, az lett, hogy szétszóródott, egyes darabjai különböző magángyűjteményekbe kerültek. Elszomorító, hogy még az utolsó évtizedekben is nagyszámú érem kallódott el belőle, s ezekre nézve csak néhány megbízhatatlan irodalmi utalással rendelkezünk. F. már csak 16 darabot tudott feldolgozni, holott eredetileg a lelet kétségtelenül többszáz éremből állt. Az aranykincs hosszú időszakot ölel fel, II. Theodosius (407—450) korából származó veretektől kezdve egy 620—621-re datált éremig. F. történeti kommentárja nem elégít ki teljesen. Kétségtelen, hogy a leletet egyedül az avarokkal hozhatjuk összefüggésbe, s hogy a sorozat szoros összefüggése valamely népi kontinuitást vagy közvetlen átvételt mutat. Viszont ezt a hunokon, onogur és egyéb nomád népeken keresztül vezetni kissé nehéz és nem éppen valószínű. Egyszerűbb magyarázat volna a gepidák hosszas erdélyi tartózkodása, amely településtörténeti hátteret adhatna az éremleletnek. A mezőbándi sírmező tanúsága szerint — mint arra F. helyesen mutat rá — az avarok megjelenésével nem tűnik el egyszerre a gepida lakosság. Minthogy a gepidák megjelenése ezen a területen egybeesik a lelet legrégibb darabjainak keletkezési idejével, feltehető, hogy a kincs a szilágysomlyói mintájára (Alföldi) egy gepida családnál öröklődött apáról fiúra s azután került avar kézre, hogy még újabb bizánci érmekkel gazdagodjék. Eltekintve históriai bizonyító erejétől, a lelet egész sorát szolgáltatta az eddig ismeretlen típusoknak s így ismertetését nagy örömmel fogadhatjuk. Radnóti Aladár. Fest Sándor : Anonymus anjjol forrásai. (Kny. az Egyetemes Philologiai Közlöny 1935. évi 4—6. füzetéből. 8°. 21 .1.). —Eduardus Mészáros : Qua rationc Anonymus Hunffarus in conscribendis gestis suis Sacra Scriptura usus sit. Quinqueecclesiis, 1936. 8°. 38. 1. Néhány évvel ezelőtt régebbi történetírásunk egyik kimagasló alakja, az újabb generáció munkásságáról szólva, felemlítette, hogy még mindig túlságosan sok figyelem irányul a Névtelen jegyző felé. Bár az Anonymus-kérdést azóta sem tekinthetjük lezártnak, mégis kétségtelen, hogy e kérdéskomplexus újabb történetírásunknak sok hasznos ösztönzést adott, melyek a kérdés szűkebb keretein túl methodikailag is érdekes eredményekre vezettek, sőt nem egyszer a szorosabb értelemben vett történeti disciplinákon kívül más tudományágakra