Századok – 1936

Történeti irodalom - Müller K. A. von ld. Knaurs Weltgeschichte 214 - Rohden P. R. ld. Knaurs Weltgeschichte 214

TÖRTÉNETI IRODALOM. 217 szinkronizálással kísérli meg érzékeltetni a római, illetve nyugati történelemmel párhuzamosan haladó keletázsiai eseményeket. A kereszténység elterjedésének és Nyugat hanyatlásának tusait plasztikusan ábrázolja Konstantin császár szobrának leírásával : Konstantinápoly piacán állott mint napisten, kezében földgömb, melyet kereszt ékesít : Rom ersetzt, Juppiter vergessen, der Sonnenherrscher gleich Aurelian, Christus sein Helfer. A pogányság azonban szerinte is újraéled keresztyén magyarázatban, ,,a tér, a vér és a hagyomány hatalmai örökkévalók". E. szerint a mórokat 711-ben zsidók vitték Hispániába, I. Haller megírja, hogy a gót Witiza hívta őket Roderich ellen. Nagy Károly életében is mintha E. felfogásával küzdene H., mikor ily tömör könyvben hosszasnak ható gondolatmenettel magyarázgatja a szászok megtérésének előnyeit. K. Hampe gondosan összehasonlítja a pápák és császárok által elért eredményeket a kitűzött célokkal. Nála a román stílusnak szászországi keletkezése, a speyeri dóm boltozatmegoldásának elsősége hat úgy, mint E. felfogásának ellentéte s ezt alig enyhíti E.-nek az a fogása, hogy a gótikát germán eredetű frankok leleményességének tulajdonítja. K. Stählin az abszolutizmus és felvilágosodás jellemzésére az abszolút uralkodókról készített képek és szobrok felfogását (XIV. Lajos mint Zeus) említi meg, szépen domborítja ki a francia kultúra minden megnyilvánulásának uralmát Európa fölött. Érdekes egyesítés a forradalom és Napoleon korához a restauráció kora (P. R. Rohden), ez a rész nemcsak a legszebbek közé tartozik a könyvben, hanem azok közé is, amelyek leginkább szellemtörténeti beállításúak. W. Windelband a legújabb eseményekre emlékeztet azzal a megállapítással, hogy Bismarcknak nem sikerült a birodalom egységét megvalósítania. A világháború előmorajlása hangzik ki abból a megjegyzéséből, hogy a Paulskirche flottatervei ellen már 1848-ban fölszólalt Palmerston. Figyelmeztet arra, hogy III. Napoleon tehetségét rendesen betegségének idejéből állapítják meg, de nem kísérli meg őt igazolni. K. A. v. Müller szerint a népesség gyökértelenedése és a pártok balratolódása, a hygiene fejlődése következtében az emberiség degenerálódása, Európának az egész világra kiterjedése jellemezte a világháború előtti kort, amelynek nem volt egységes világnézete. Az 1870 utáni kort három periódusra osztja : német hegemónia, idegen világrészek előtérbe lépése, Németország bekerítése. Ö is hibáztatja, mint E., hogy a szociálista párt kebelében (Németországban) nem akadt olyan hídverő, mint Franciaországban Briand és mások, pedig fontos, hogy ezek rokon világnézetű pártokkal állottak szemben és felelős állásba jutottak már a világháború előtt. H. Göring megállapításai közül minket közelebbről érdekel az, hogy szerinte a monarchiát a magyarok miatt nem lehetett átépíteni és az, hogy a monarchia aUg talált volna más védelmezőt, mint a német birodalom, amelynek a nagy háborúban egyedül nem volt nyerészkedő célja. A háború előzményeinél fájlalja, hogy Anglia nem fékezte Oroszországot, a háború lefolyásában legjobb kritikai