Századok – 1936

Történeti irodalom - Müller K. A. von ld. Knaurs Weltgeschichte 214 - Rohden P. R. ld. Knaurs Weltgeschichte 214

TÖRTÉNETI IRODALOM. 215 a pápás egyház csak azért vette igénybe a germánok erejét, hogy általuk lényüktől idegen célt érjen el ; mikor a longobárd Desi­derius Róma ellen vonult, azért tette, „mert tudta, hogy a hűség -szegés hol otthonos". A pápa a világháborúban a németek enge­dékenysége dacára Sem bírt békét közvetítem, de elérte a pro­testáns császárság megbuktatását, s megszervezte a katolikus akciót. A protestantizmus sok fenntartással jut elismeréshez : faji szükséglet volt ugyan, de Luther egyénisége hármas faji keveredésből állott. Nordicus benne az a meglátás, hogy értel­metlen az ember és Isten között hídnélküli távolságot feltéte­lezni, fälisch benne Isten felfogásának mélysége és súlya, ostisch a vágy a felemelkedésre, morgenländisch (ez megbélyegzően alacsony dolog) az, hogy könyvet (t. i. a bibliát) fogadott el alapul. E. elítéli a Habsburgokat. Miattuk vesztette el a biro­dalom Svájcot, Németalföldet és Csehországot, melyet a német ügyhöz hú Ottokártól elragadtak, Spanyol- és Olaszországban fecsérelték el azt az erőt, amellyel a németségnek lehetett volna megnyerni a délkeleti határt (ez csak Magyarország lehet). Igen éles È. zsidóellenessége. Az egyházi és világi személyek külön erkölcsiségének hirdetésével zsidó alapra állott a keresztyénség, amelynek gondolatvilágába egyébként Máriával együtt a pogány istenek mint szentek kerültek. „Ahol a biblia tárgyilagos, ahol az összefüggések felismerése és a cselekvők szándékainak józan előadása van benne, ott árja befolyás érvényesült" (53. 1.). A zsi­dóság világuralomra törekedett évezredek óta, a felvilágosodás vezette be diadalútjukat. A XIX. század elején zsidó szalonokba járt a berlini ifjúság, az akkori szellem elől egyesek a pápás egy­házba menekültek, mint Friedrich Schlegel zsidó feleségével. A zsidó sajtó, a zsidó tőke tervszerűen vagy öntudatlanul, ősi zsidó harcmodor szerint gyökértelenítette a német munkást, Marx és Engels a gazdasági vezetők ellen izgattak, morgenländisch fölfogást terjesztettek el a nordicus faj kebelében, amelynek érzülete különben egybeolvad a munkával. Marx forradalmi munkájában csak a zsidó tőkéről hallgat : az láthatatlan. Örömre hangolja a szerzőt a nordicusok szemlélése. Nordicus pl. Leibnitz, az ő monasa magában hordja önsorsát és törvényét ; a Hohen­zollernek történetében az események mögött szemlélhetjük a teremtő szellemet (Schöpfertum, 266. 1.). E. a népek történelmét sémába osztja : a bevándorlás korát követi az összeolvadás, új nyelv keletkezik, ez a Frühzeit, a terjeszkedés korában a felső és alsó népréteg egybeolvad, új lélekforma kifejezése a keletkező új Volkstum, ez a Vollzeit, végül eljön a felbomlás és végső össze­fogás kora, ez a Spätzeit. Ezeket a korokat kimutatja az egyip­tomi, szumir és a többi hatalom életében, majd sorraveszi a világ­birodalmakat, amilyenek alapításához nordicus tehetség kell. A római birodalmat a pápák istenbirodalma váltotta fel, a kettő­nek életében „a Kr. u. 9. és az 1520. (Arminius és Luther) évtől előre és hátra megdöbbentő a hasonlóság" (105 1.). Nyugaton a Habsburgok világbirodalmát a francia váltja fel három ízben

Next

/
Thumbnails
Contents