Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

10 ALFÖLDI ANDRÁS. terjedt, mert nem idegen dolog volt, csak a saját régi gyökér új hajtása. De figyelemreméltó mozzanat, hogy ennek a „trombitamustrás", csavart vonalvezetésű ornamentikának a római művészetbe való bevezetésében a kelta Eszak-Itáliának is része volt. Feltűnik ez ugyanis már a finom arezzoi sigillata-edényeken,1

ha nem is azonos, de megfelelő alakban szemléltetve a hajlandóságot e keltás díszítőstílus iránt. Az oroszlánrész persze Galliáé volt e dekoráció elterjesztésében, amelyet azután a Duna mentén is bőven utánoztak.2

Bizonyára alkalmazták olyan anyagokon is, amelyek könnyen elpusztultak s ezért mi leginkább csak a fémornamentikában tudjuk követni érvényrejutását : a kocsileletekből látjuk, hogy a bennszülöttek lószerszáma tele volt ily La-Téne-ízlésű veretekkel, a katonai felszerelési gyárakból származó övdíszek pedig megmutatják, hogy a pannóniai szárnyas fibulákkal együvétartozó csatveretek s egyéb hasonló fémmunkák áttört díszítésének antiklasszikus fény-árny játékát hogyan veszi át a „Reichskunst".3 A közös kelta-alap magyarázza azt is, hogy a La-Tène-korszak emailműveit folytató galliai színes zománcos fibuláknak oly nagy keletje volt nálunk.4 A kelta ízlés szerint kiformált állatdíszítések, amelyek a Rajna mellékén gyártott kocsikat ékesítették,6

szintén nagy népszerűségnek örvendettek minálunk. 1 Ld. A. Oxé : Aretinische Reliefgefässe vom Rhein (Materialien zur röm.-germ. Keramik. 5.) 1933. 10., 34., 15., 37., 38., 44. és 67. tábla (ahol az asszimmetrikus ritmus igazi kelta jellegzetesség). —• Innen megy át Galliába az arezzói edények utánzataira : A. Oxé : Friihgallische Reliefgefässe vom Rhein (Materialien etc. 6.). 1934. 7. és 12. tábla. —A. Oxé : (Barocke Reliefkeramik aus Tiberius' Zeit. Schumacher Festschrift. 1930. 301. sköv. 1.) külön is tárgyalta ezt, de nem is szól kelta jellegéről azért, mert egy általános barokk tendencia keretébe tudja — igen szépen — beleilleszteni e motívumot és gyökeréig jutva, csak a — sokkal egyszerűbb — klasszikus kiinduló pontokat nézi. Szerintem itt is úgy áll a dolog, mint a pannon-noricumi „barokk" keret esetében : az alapmotívumok klasszikus eredetűek, de az a művészeti tendencia, amely elbarokkosítja őket, biztosan kelta. V. ö. még Gli studi romani del mondo. 2, 1935. 273. 1. 2 Félig kész brigetiói darabok : Arch. Ért. 1891. 283. 1. Délpannoniai próbaöntvényeket ólomból Sellye I. fog publikálni disszertációjában. 3 Nagy L. fog erről írni a „Die Römer in Ungarn" с. Frankfurtban megjelenő gyűjteményes műben. V. ö. még M. Abramic, Jahreshefte 12, 1909. Beibl. 113. sköv. 1. 4 A pannóniai anyagot összeállította Sellye I. disszertációjában. 6 Ld. cikkemet az Arch. Ért. 1935/36. évi kötetében; ezenkívül J. Zingerle (Jahreshefte 21/22, 1922/24. 241. sköv. 1.) és Nagy L. (Arch. Ért. 1928. 68—95. 11.) fontos cikkeit.