Századok – 1936
Történeti irodalom - Biró József: Magyar művészet és erdélyi művészet. Ism.: Kampis Antal. 207
210 TÖRTÉNETI IRODALOM. 210 kezdődő szerződést kötötték i1 „Anno 1776 die 9na Apr. inita est conventio cum. pallerio murariorum Francisco Kirtner in flor. Rh. 1700. sequendibus sub conditionibus 1° ut aedificia in fundo ecclesiae existentia cum manualistis a se exolvendis diruat et funditus eruat. 2do . Ut fundamenta ecclesiae turris et sacristiae ultra superficiem terrae uno such vulgo, seu duabus palmis ex materialibus per conuentum subministrandis iuxta delineationem a se factam extrahat ..." stb. — és akire vonatkozó további feljegyzések elmondják, hogy a templom építését a fentebbi szerződés megkötése után már néhány nappal, 1776. ápr. 15-én meg is kezdte. Ez a szerződés különben nemcsak azért fontos, mert kétségtelen hitelességgel eldönti a kolozsvári minoritatemplom érdekes homlokzatának mesterét, hanem azért is, mert világosságot vet arra a sokat vitatott kérdésre, vájjon a barokkorban csupán az architectusok terveztek-e és a palleriusok, murariorum magisterek csupán építésvezetők voltak-e ? Fenti szövegből kitűnik, hogy Kirtner, aki csak pallerius volt, az építkezést kifejezetten a maga által készített tervek alapján vállalta. Johann Eberhard Blaumann építészeti stíljének a meghatározása tehát a minorita-templom nélkül kell, hogy történjék. Még akkor is, ha az eredeti építő és tervező képességeinek elégtelensége folytán ő hozta végleg tető alá az épületet, önálló változtatásokat inkább csak a dekoratív részletekben tehetett. A Bánffy-palota monográfiája után önként kínálkozott B.-nak a palotával szemben álló Szt. Mihály-templom bárok emlékeinek feldolgozatlan tömege. Nagy szorgalommal folytatott levéltári kutatások árán sikerült is a már előbb is ismert mesterek sorát eddig teljesen ismeretlen, de jelentékeny nevekkel kiegészítenie. Különösen a két szobrász: Johann Nachtigall és Anton Schuchbauer azok, akiknek működése messze felülemelkedik az átlagon. Nachtigall a Szent Kereszt monumentális méretű és igen hatásos kőcsoportozatát, a templom Három királyok oltárát és Sz. Katalin oltárát készítette önállóan, Schuchbauer pedig további három oltárnak, a Szentháromság, a Nep. Sz. János- és a Vízkereszt-oltárnak volt a mestere; a remekművű szószék kettejük közös műve. A templomnak azóta áthelyezett barok-porticusát König János bevándorolt chenmitzí szobrász készítette, aki ezenkívül számos helyen dolgozott, így Kolozsvárt is, sőt valószínűleg benne kell keresnünk a gyulafehérvári Károly-kapu szobrászmesterét is. Érdekes megállapítása B.-nak, hogy míg egyrészt bevándorlás, másrészt a már megtelepedett lakosság köréből való pótlódás folytán Erdély, illetve Kolozsvár szobrászokban nem szenvedett szükséget, addig festőket nem igen találunk s aki van is, jelentéktelen kvalitás. így az oltárkép Erdélyszerte inkább csak import tárgya maradt, mintsem helyi mesterek termelése; szép példa erre az a kétség-1 Hist. Domus Ord. Fr. Min. Claudiop. 1776. V. 9. A minorita atyák aradi rendházának levéltárában.
