Századok – 1936

Történeti irodalom - Biró József: Magyar művészet és erdélyi művészet. Ism.: Kampis Antal. 207

208 TÖRTÉNETI IRODALOM. 208 saitól is elhagyott puszta városban minden szép és nagy szándéknak meg kellett küzdeni. De látjuk egyben azt a szívós akaratot és kitartást is, mely diadalmaskodva minden anyagi és szellemi akadályon, mégis elérte azt, hogy Várad már a XVIII. században bizonyos műveltségi központ jelleggel bíró város volt a szó nemesebb értelmében s ezt a városi mivoltát külsőleg olyan épületeknek a sora bizonyította, amelyeknek ritkán akadt párja a hazában másutt. Az építkezések során főszerep természetesen a katolikus egyháznak s ezen belül a váradi püspököknek jutott. A visszafoglalás után Benkovich püspök fog elsőnek az építkezések megindításához. Vállalkozása (a ma is álló Sz. Brigitta-templom) nem volt nagyszabású, nem is lehetett az, hiszen kevés hívőnek s a gyors befejezés célzatával épült. Csáky Imre már hatalmas székesegyház és püspöki palota építésére gondol, amit annál is inkább megtehet, mert a törökveszedelem elmúlt s a püspökség birtokai újból jövedelmezővé váltak. Már az alapokat meg is âSâttâ Э/ székesegyházhoz, amikor közbejött halála folytán terveinek végrehajtása utódára, Okolicsányi Jánosra marad, aki a muka folytatására építészt kér a kamarai hatóságoktól. A kiküldött építésszel, Fortunate Pratival már az új püspök, Csáky Miklós veszi fel az érintkezést. Prati 1737-ben személyesen Váradon jár s a munka megindul, ám most az építész halálozik el, úgyhogy az építkezés ismét abbamarad egy időre. Csákv püspök Vépi Máté pálosrendű építészt hívja meg a munka folytatására, azonban a székesegyház^ építése csak akkor vesz komoly fordulatot, mikor Forgách Ádám püspök mind Fr. A. Hillebrandttól, mind pedig Giovanni Batt. Riccatól terveket kér majd (eltérően eddigi tudásunktól, mely az eredeti tervet is Hillebrandtnak tulajdonította) Ricca terveit elfogadtatva az udvarral, őt magát és 24 kőművesét az országba hívja s az építkezést nagy áldozatkészséggel folytatja, Ricca azonban csak néhány évig áll az építkezések élén, mert 1756-ban már nem szerepel Váradon, sőt talán meg is hal ebben az évben. Az építkezést most már Fr. A. Hillebrandt veszi át, aki Ricca terveit klasszicisztikus szellemben átalakítva, 1779-ben befejezi a székesegyházat. Az építkezés elhúzódásának részben az az oka, hogy Forgách püspököt közben Vácra hívja a királynő akarata s Patachich püspöknek inkább a rezindencia építése fekszik a szívén. Maga Hillebrandt is szívesebben sürgette a teljes egészében saját tervezésű palota építését, mint a sok nehézséget adó s idegen tervek után megkezdett székeiegyházét. A székesegyház és püspöki rezidencia építéstörténete köré kristályosodik B. könyvében a város egyéb építészeti emlékeinek feldolgozása. A pálosok nagyváradi templomát В. a sasvári pálostemplommal való összehasonlítás után nagy jogosultsággal Vépi Máténak tulajdonítja, miután valószínűvé tette, hogy a sasvárinak felépítésében Vépi Máténak jelentékeny rész jutott. A kanonok-sor házainak, a szemináriumnak, a mizeriek kápol-