Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 163–203

DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA 1561 1571. 199 írta meg épp ezidőtájt egy „gazfickónak" a példás végét, aki a „blandraticusoktól" felbujtogatva, arra törekedett, hogy a török uralom alatt élő keresztyéneket török segítséggel szentháromságtagadásba hajtsa ; ám Gyulafehérvárt — ahol pedig már sikerei voltak — elérte végzete : undok halállal halt meg, nem akadt, aki eltemesse, borzalmas bűze miatt nemcsak az emberek, de még az állatok is elkerülték holttestét.1 Mindemellett is éppen elég nyom mutat arra, hogy a fekete ember hada végkifejlete volt az Arany Tamás fel­lépésével megkezdődött debreceni lelki válságnak (noha a Somogyi Máté-féle próbálkozás Karácsony forradalmi kísér­letét valamivel még túlélté). A kritikus 1569/70. esztendők ; a fekete ember próféta-szerű viselkedése ; hadseregének „szent" volta, szigorú fegyelme, eskütől, törvénykezéstől való tartózkodás (legalább is az egri vitézek között, de való­színűleg — mert egyebünnen nem igen vehették — magában a hadban is), abszolút csodavárás egyfelől, őrült fegyveres merészség másfelől ; hatalmas tömeg összeverődése — éppen nemcsak parasztokból, hanem a rajongás lelkétől meg­érintett, vagy egyszerűen csak elégedetlen magasabb társa­dalmi elemekből is — és fenyegető magatartása, azután az első kudarcra a vezérekben való hit megingásával tehe­tetlen szétomlása •— mindez pontosan odaillik annak a vonalnak egyenes folytatásaként, mely a két századdal azelőtti angol parasztlázadástól kezdve a 35 évvel azelőtti münsteri eseményekig húzható s amely vonalban a vallásos eszmék érvényesülését éppen a Babylon bukását és Sión királyságát hirdető és tettleg is előidézni akaró forradalmi anabaptizmus fokozta a paroxizmusig. Aminek megismétlő­dése a Nyugaton már nem volt lehetséges többé (kivéve bizonyos rokon indítékok érvényesülését a nagy angol forra­dalom vallási-társadalmi vívódásaiban), mert ott az anabap­tizmus a forradalmi gondolatvilággal végleg szakított s Németalföldtől el egészen északnyugati Magyarországig a gonosz világnak való szenvedőleges ellenállás visszahúzódó álláspontjára helyezkedett : az a Mohács-utáni délkeleti Magyarország közviszonyai és vallási izgalmai között, elkésve 1 Csak Thretiusnak Simler Jósiáshoz 1570. január 21-i keletű levele ismeretes : ebben számol be Thretius Méliusznak e tudósí­tásáról (melynek tárgyát máshonnan szintén nem ismerjük, lehet, csak kósza híresztelésen alapult az egész). Ld. Th. Wotschke : Der Briefwechsel der Schweizer mit den Polen. Leipzig, 1908. (Archiv für Beformationsgeschichte, Ergänzungsband III.) 319—20. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents