Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 163–203

188 RÉVÉSZ IMRE. mondják. Oláh volta (éppúgy, mint a száz évvel későbbi névtelen fajtársáé) talán feltűnő volna egy ilyen, sokkal inkább a nyugati, mint a görögkeleti keresztyénség eszmevilágából táplálkozó s az akkori erdélyi oláhságénál jóval magasabb műveltségi fokra valló mozgalommal kapcsolatban, ha nem tudnók, hogy az erdélyi oláhoknak a reformáció szellemében való evangelizálása már a XVI. század közepén megkezdődik s Erdély önállóságának megszűntéig egyre nagyobb arányokban folyik. A reformátori biblicitással s még inkább az antitrinitárius-anabaptista propagandával együtt aztán a legkönnyebben bejuthatott közéjük az apokaliptikus prófécia és a világvége-váró hangulat is.1 Karácsony György, mint oláh próféta is csak a reformáció Erdélyének talaján képzelhető el. Fekete embernek egyfelől arcának és egész testének sötétbarna színe miatt nevezték el, másfelől pedig azért, mert a nyakától az utolsó gerinccsigolyákig kétujjnyi széles fekete anyajegy húzódott végig a hátán. (Ez utóbbiról azonban csak a Brutus és a Szamosközy csaknem teljesen egybehangzó szövegei2 tudnak s nem lehetetlen, hogy az egész csak a hasonló anyajeggyel bírt ,,Iván cár-"ra való visszaemlékezés utólagos képzeletszüleménye, bár viszont az is épp úgy lehetséges, hogy a véletlenül Karácsonyon is megvolt hasonló anyajegy alapján növekedett meg a becsülete az Iván cárra visszaemlékezők előtt.) Rendkívüli testi erővel volt megáldva s a nép között mindenesetre ez volt a tekintélyének legfőbb támogatója : patkókat puszta kézzel tördösött, új, vastag ekevasat nyíllal átdöfött, karddal kettévágott (úgy, hogy ugyanakkor a cérna, melyre a kettévágandó ekevas föl volt függesztve, nem szakadt el). De noha egészen műveletlen jobbágy, úgylátszik, kiváló szellemi képességei is voltak : legalább is a meggyőzés és a sugallás, 1 Egészen érdekes, hogy az erdélyi oláh nép a mai baptizmus és egyes apokaliptikus szekták iránt is mutatott már az impériumváltozás előtt, méginkább azóta, bizonyos hajlandóságot ; amit más görögkeleti területeken (a vadul burjánzott orosz szekta világon kívül) nem igen lehet megfigyelni. — Legújabban a maglavit-i Lupu Petrache nevű bünbánathirdető pásztorember fellépése s a körülte történő csodaszerű jelenségek (gyógyulások) is ebbe a vonalba esnek. Ld. Fr. Müller cikkét a Kirchliche Blätter 1935 október 17-i számában. 2 Szamosközynek e tárgynál Brutustól való •— azonban nem teljes — függésére Id.: Szekfű Gy.: Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához. Budapest. 1904. 10. 1. Brutust e tárgynál bőven kiaknázza Istvánffy is. Emennek és Szamosközynek az előadása, egyes külön értesüléseik mellett, nyilvánvalóan Brutuson és a két Forgáchon alapul.