Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 163–203

186 RÉVÉSZ IMRE. egy másik „fekete ember" felléptének akármily messziről jött kósza híre egy emberöltő múlva is kiválthatta a robbanást. Még a XVII. század elszigetelt és hamar összeomlott parasztmozgalmaiból1 sem hiányzik teljesen a vallásos indíték. Arról ugyan nem tudunk, hogy valamelyes tömegesebb mozdulás keletkezett volna „egy Erdélyben támadott és nyolc napig magát alunni, és elragattatottnak lenni hazudó Oláh" föllépéséből „a ki magához hasonló Oláhokkal a méltóságos Rákóci György fejedelmet igyekezte el csábítani", azzal biztatván az ilyen jóslások iránt különösen fogékony uralkodót,2

hogy „ha szereti az Istent és az ő parancsolataiban gyönyörködik, Budára teszi ki zászlóját"', de annyi feljegyezve maradt róla, hogy „szavait írják és írattyák, Várasonként és Falunként folytattyák".4

Karácsony Györgynek ez a névtelen fajtestvére tehát szintén a török elleni hadjáratra buzdít s annak sikerültét éppúgy vallási parancsolatok teljesítésétől teszi függővé, mint — ahogyan látni fogjuk — csaknem száz évvel azelőtt a „fekete ember". 1690-ben pedig egy. a Karácsony Györgyével más vonatkozásban szintén párhuzamosságokat mutató valóságos miniatűr münsteri „Sionkirályság" kezdődik Ugocsa vármegye öt községében, főként Halmiban és Nagydabolcon. Egy Órás András nevű nagybányai fiatalember — amint a tanúvallomásokból kitetszik, jellegzetesen extatikus-hallucináló lélektani típus —• révületes állapotokban angyali kijelentéseket vesz s ezek alapján Isten küldöttének, „Jézus Krisztus élőijáró hopmesterének" (tehát nyilván Illés próféta vagy Keresztelő János szerű Messiás-előkészítő alaknak) hirdeti magát, feladatának a bűnös emberiség megtérítését tekinti és „Kis-Siont" alapít. A bevett vallásfelekezeteket nem támadja, sőt mintha már a XVII. század uniós gondolatvilága jelentkeznék ama tanításában, hogy 1 Hóman—Szekfű i. m.

1 V. 145—146. 1. 2 A II. Rákóczy György körül kialakult Comenius—Drábikféle chiliasztikus várakozásokra nézve ld. Kvacsala J. régebbi érdemes dolgozatain kívül az ezekre is támaszkodó legújabb tanulmányokat : Rácz L. : Comenius Sárospatakon. Budapest 1931. — Haase, R. : Der Chiliasmus und der 30-jährige Krieg. Leipzig 1933. -— H. Schönebaum : Comenius bei den Rákóczy in Sárospatak. (Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 1930.) 3 Báthori Mihály, előbb Rhédey Ferenc udvari prédikátora, majd debreceni lelkipásztor 1660-ban külön prédikációban kelt ki e névtelen oláh próféta jövendölései ellen éppen Debrecenben s azt „Hangos Trombita . . ." című könyvében (Debrecen, 1664. R. M. K. I. 1010) ki is adta (47. sköv. 1.). 4 Báthori M. i. m. 59. 1.