Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

PANNÓNIA RÓ MAISÁGÁN AK KIALAKULÁSA. 147 folytatása1

s lehetséges, hogy más sírkőtípusokra is befolyással volt a délkeleti szomszédság.2 A vallásos élet terén is vannak ilyen tünetek. Felhatolnak hozzánk a thrák heros-kultusz ikonformájú márványtáblácskái és ugyancsak azok a hasonló fogadalmi táblák, valamint kis kerek ólomdomborművek is, amelyek egy istennőhöz közeledő lovaspárt ábrázolnak.3

Kétségtelen, hogy legalább is az előbb említett fogadalmi tárgyak terjesztésében a nálunk állomásozó thrák segédcsapatok is szerepet játszottak — mint ahogy pl. a Kendrisos istennek, xupiw Kevbpeíouj, ajánlott reliefet is kétségtelenül thrákiai ember hozta Dunapentelére.4 De másrészt maguk a pannonok elvitték ezt a kultuszt magukkal máshová is5

és behatolt ennek eszmeköre a sírkultuszba is.6

A Pannoniában sajátos Juppiter culminalis1 sem lesz más, mint a Zeùç èmXôqpioç, akinek Nisben mint I. o. m. paterno Aepilofio állítanak követ.8 Ezek a példák 1 így már Kuzsinszky B. : Aquincum. (Führer 1934.) 79. 1. Másképen : Oroszlán Z. : Mitológiai és szimbolikus képtípusok a pannóniai síremlékeken. 1918. 8. sköv. 1. ; Láng M., Az Orsz. M. Rég. Társulat Évk. II. 1926. 71. sköv. 1. (V. ö. még : A. Schober : Die röm. Grabsteine. 203. 1.). — Ld. még : M. Abramic : Poetovio. 1925. 171. 1. 121. kép. Közeli analógiák: Wiss. Mitt. 11, 1909. 163. 1. 84. kép és 178.1. 126. kép; N. Vulic, Ant. spom. nase zemlje 1933. 3. 1. 1. sz. (Belgrád.) 2 A. Schober i. m. 202. 1. (A nyugodtan álló lovas képtípusáról.) 3 Hampel J., Arch. Ért. 1903! 305. sköv. 1. ; 1905. 1. sköv. 1. ; 1911. 409. sköv. 1. ; 1912. 330. sköv. 1. — V. Hoffiller, Vjesnik hrv. arh. dr. n. s. 6, 1902. 192. sköv. 1. ; G. Kazarow, Archiv f. Religionswissenschaft 15, 1912. 153. sköv. 1. ; u. az, Realenz. Suppl. Bd. III. 1140 sköv. h. ; M. Abramic, Jahreshefte 17, 1914. Beibl. 94. sköv., 144. sköv. 1. ; M. Rostowzew, Mém. prés, par divers savants à l'Acad. des Inscr. et Belles-Lettres. 13/2, 1923. 385. sköv. 1. ; J. Bavet, Mélanges d'arch. et d'hist. 46, 1929. 1. sköv. 1. ; F. Chapouthier : Les Dioscures au service d'une déesse. 1935. — További irodalom található Buday A. tanulmányaiban : Dolgozatok (Szeged) 2, 1926. 1. sköv. 1. ; 3, 1927. 130. sköv. 1. ; 4, 1928. 1. sköv. 1. ; 5, 1929. 1. sköv. 1. ; 6, 1930. 1. sköv. 1. 4 Arch. Ért. 1911. 410. sköv. 1. Ugyanígy került oda a deus Dobratee (Arch. Ért. 1903. 316. sköv. 1.) is. 5 CIL. VI. 3270. 6 Bp. Rég. IV. 1892. 69. 1. (Alsó-Dörgicse). Kuzsinszky B. : A Balaton környékének archaeológiája. 1920. 154. 1. 193. kép (Dörgicse). — V. ö. még; Wiss. Mitt. 8, 1902. 109. 1. 47. kép. — A thrák lovasénak megfelelő stílusú Aesculapius-táblácska Zimonyból : J. Brunsmid, Vjesnik, n. s. 4, 1899/900. 200 1. 95 kép. 7 CIL. III. 3328. (Dunapentele) 4032, 4108 (Poetovio), 4115. (Petrianec), 11673. (Trojana). B. Saria, Glasnik muz. dr. za Slovenijo 14, 1933. 11. 1. 9. sz. (Lh. Sava, Litija mellett); CIL. III. 5186. (Celeia.) 8 N. Vulic—A. v. Premerstein, Jahreshefte 3, 1900. Beibl. 131. 1. 10*