Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

PANNÓNIA RÓMAIS-ÍGÁNAK KIALAKULÁSA. 137 nyára sirmiumi műhely kisugárzását jelzik, — persze már a későbbi időkből. A keletpannoniai, valamint a moesiai, részben a noricumi s nyugatpannoniai plasztika is, melyet a sírkőszobrászat bő maradványaiból jól meg tudunk ítélni, különben csak mesterember-munkákat tudott alkotni, amelyek néha ugyan a virtuozitásig is emelkednek,1 de átlagban elmaradnak a rajnai műhelyek nívójától is. Belső-Dalmáciában és Moesiában még gyengébb a nívó ; a mészvagy homokkő domborművek anatómiai és proporcióhibáit általában élénk színezés enyhítette.2 Újabban — úgy mint más országokban is — igyekeznek e primitív alkotásoknak művészi értéket tulajdonítani. A. Schober

3 szerint e kezdetlegesebb domborművekben csak egy más, a klasszikus-földközi-tengerivel ellenkező stílusérzék nyilvánul, amely a természeti formákat körvonalaikra egyszerűsíti le, csak kevés vonallal tagolja s amelyek számára teljesen idegen a dolgok térbeli összefüggése ; ez a másféle „Kunstgesinnung" a síkba préseli a formákat. Meggyőződésem szerint ebben a felfogásban csak saját korunknak kórtünete nyilvánul, amely — úgy mint a görögöknél a barbárok idealizálásának tendenciája — megcsömörölve a saját magas műveltségétől, a négerekhez menekül primitív ideálokért.4 Magától értetődik, hogy atavisztikus illyr-kelta sajátságok ütnek át e nívótlan reliefeken és ha a keltaság nem is emelkedett az emberábrázolásban a természet igazságáig, nagyszerű iparművészeti stílusa, mely a birodalom ízlését is 1 így egy pentelei állatfríz : Paulovics I. Arch. Ért. 1923/26. 124. 1., 1. tábla. — Ld. még Venus victrix szobrocskáját, melyet Hehler A. (Arch. Ért. 1913. 277. sköv. 1.) méltatott. 2 Szépen megőrződött egy pentelei relief színezése : Hekler A., Jahreshefte 15, 1912. 185. 1. 3 Jahreshefte 26, 1930. 14. 1. és Die Römerzeit in Österreich. 85. sköv. 1. 4 A kompozíciónak leegyszerűsítése és a főalakokra való korlátozása (Jahreshefte 26, 1930. 28. 1.) nem a kelta „Kunstwollen" műve, hanem a tudás hiányából folyik : tessék pl. a pénzverést követni, ahol Antoninus Piustól kezdve a napnál világosabban nyilvánul (egyre erősebben ) ez a folyamat, pedig itt a fővárosi nívó süllyedéséről van szó. —• Vájjon a görög geometrikus stílus egészséges parasztművészetének idomtalan emberfigurái nem a „Klassisch-mittelländisch" szférából valók ? És vájjon a jó pannonok nem ugyanazt akarják ábrázolni, mint a klasszikus minták, csak sikertelenül ? — A keltaság tényleg érőben volt egy magasabb műgyakorlatra, amint ezt Schober (Jahreshefte 26, 1930. 34. sköv. 1.) kiemelte, de az általa bemutatott kezdetleges bálványokat nem szabad a klasszikus művekkel szembeállítani.