Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

1 136 ALFÖLDI ANDRÁS. központi műhelyekben készült császárképmásokat hozzánk is tömegesen szállították ; a carnuntumi táborból már Tiberius korából származó portrénk is van a császári család egyik tagjáról.1 Készítettek persze tartományainkban is császárszobrokat, de ezek mindjárt felismerhetők rosszabb — néha egészen nyers — kivitelükről. Határozott művészi színvonalat különben is csak noricumi és délpannoniai szobrásziskolák tudtak elérni. így a virunumi szobrászok nemcsak az ottani templomokat és középületeket díszítették klasszikus fogalmazású istenalakokkal, csoportokkal és portrémellképekkel,2

hanem még Pannoniába is szállítottak márványműveket. Innen származik egy finom carnuntumi Bacchus-szobor,3

— aminthogy Noricumból importálták bizonyára a scarbantiai kapitólium óriási Juppiter—Juno—Minerva-alakjait, meg a szombathelyi kapitólium kultuszképeit is. (A parlament építésekor talált szép hellenisztikus típusú női fej4

márványának kőzettani vizsgálata ajánlatos volna keletkezési helyének megvilágítására.) Különösen kedvesek azok a noricumi szobrászművek, melyek technikai iskolázottságukat helyi témák megörökítésére fordítják : a maria-saali kocsi és főleg a festői helyi népviselet ábrázolásai ilyenek. A délpannoniai szobrászműhelyeket ásatások hiányában kevéssé ismerjük. De van egy szarkofágcsoportunk, amelybe Mitrovicán kívül Daruváron, Szombathelyen, Szekszárdon és Kosztoláczon talált nagy márvány sírládák is tartoznak, — melyek bizosköv., 92.1. és A. v. Domaszewski (Die Beligion des römischen Heeres-1895. 71. 1.), akinek az egész birodalomra kiterjedő statisztikájából kitűnik, hogy a táborokból fennmaradt császárszobrok feliratos talapzatai egyharmad részben Pannoniából és Dáciából valók. —O. Hirschfeld : Kl. Sehr. 857. 1. — Az értékes anyagú bronzszobrok természetesen többnyire csak szórványos töredékekben maradtak fenn, melyeket Nagy L. (Magyarország a rómaiak korában. Kny. a „Magyarország Vereckétől napjainkig" c. műből. 42 1.) állított össze. Ld. még jegyzetemet : Arch. Ért, 1923—26. 258. 1. ; Kubitschek—Frankfurter, i. m. 49. 1. ; J. Brunsmid, Vjesnik hrv. arli. dr. n. s. 13, 1913—14. 258. 1. stb. 1 A. Frh. v. Ludwigstorff : Ein Portraitkopf aus Carnuntum (S.-A. aus d. Festschrift f. О. Benndorf.) — A feliratos bázisok minimális kivétellel csak Trajanustól kezdődnek Pannóniában, ami mindenesetre feltűnő. — Itt is Carnuntumból való a legjobb példa, talán Aelius Caesar arcképe : Arch.-epigr. Mitt., 20, 1897. 7. tábla és 234. 1. (B. v. Schneider). V. ö. még Tragau, u. o. 227. 1. 2 A. Schober : Die Bömerzeit in Österreich. 1935. 88. sköv. 1. — Ld. még K. Egger : Führer . . . Klagenfurt. 1921. ábráit. 3 C. Praschniker : Carnuntum 1885—1935. 14. sköv. 1. Ugyanő dolgozza fel a soproni kapitólium kultusz-szobrait is. 4 Hekler A., Arch. Ért. 1908. 231. sköv. 1.