Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162
1 132 ALFÖLDI ANDRÁS. „Trajanus — írja V. Párvan1 — a Thrácia hellenizmusa iránti respektusból azt gondolta kötelességének, hogy görögtípusú városokat alapítson Alsó Moesiában is : Marcianopolis-t (Odessustól keletre), Nicojolis ad Istrumot (Nóráétól délre). De sem az egyiknek, sem a másiknak nem sikerült egy pillanatra sem meggátolni a római dagályt ; épp ellenkezőleg, éppen Nicopolis földje őrizte meg számunkra a Bacchium vernaculorum rendkívül érdekes listáját : ebben az albumban megfigyelhetjük újra, hogy thrákok, rómaiak és görögül beszélő keletiek mind egyaránt elboríttattak a nyugati befolyás hullámai által." És ha az italikus érzelmű Trajanus megtorpanása dacára mégis áthatolt ide a római életforma, legyűrve a görögöt, ebben Pannoniának és Noricumnak több része van, mint Itáliának ; a jövő részletkutatásai kétségtelenül ki fogják azt is mutatni, hogy ez az osztályrész a II. század óta egyre jobban nőtt egészen a Genius Illyrici diadaláig a III. században, mely sorsdöntő volt Moesiára, magával ragadva ezt is. Úgy látszik, hogy Moesiában a lakosság előzetes megritkulása következtében a barbár utántelepítés is sokkal erősebb volt a korai időkben, mint nála nyugatabbra. A forráshagyomány ugyan igen gyér adatokra szorítkozik, de talán mégis nyoma volna annak, ha Pannoniában is olyméretű betelepítés lett volna, mint az Aelius Catus 50,000 getája Augustus alatt és a Plautius Silvanus által a jobbpartra átplántált 100,000 barbár Nero korában ; Vannius híveinek befogadása Pannoniába (Kr. u. 50-ben) hasonlíthatatlanul kisebbméretű volt.)2 A Dunántúl és Horvát-Szlavonország egészséges társadalmát csak a markomann-szarmata háború (166—180 Kr. u.) rettenetes csapásai gyengítették meg annyira, hogy Marcustól kezdve egyre újabb hatalmas barbár tömegeket kelljen a földmívelés és adózás biztosítására s a rekrutaanyag pótlására ideengedni vagy kényszeríteni. Ettől eltekintve a jó életviszonyok, a kedvező pénzszerzési kilátások és a segédcsapatokban való szolgálat a világbirodalom legtávolabbi sarkaiból való embereket hajtottak hazánkba.3 Ezek közül a keres-1 V. Párvan, Dacia. 1928. 185. sköv. 1. 2 Tac.: Ann. 12., 30.: secuti mox clientes et acceptis agris in Pannónia locati sunt. 3 A germánok közül a korai időből való egy Hermundurus libertus köve (CIL. III. 14359. 4. ; v. ö. W. Kubitschek, Jahrb. f. Alt. 5, 1911. 166. 1.) és egy Naristusé. (CIL. III. 4500., hozzá Kubitschek, u. o. 164. sköv. 1.). A segédcsapatokban sok itt a germán (Graf Schenk v. Stauffenberg : Die Welt als Geschichte. I. 1935. 76. 1.). A Strubilo, ficalleonis lib(erta) kövéhez (CIL. III. 4551 = 11301.) v. ö. A. Barb:
