Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162
1 130 ALFÖLDI ANDRÁS. állott a II. században számos segédcsapattal együtt, míg Dalmáciában alig valami erő, Noricumban nem sok. Moesia aránytalanul hosszabb partvonalán pedig az 5 legio is sokkal jobban megoszlott. Azt, hogy a katonaság súlya mit jelentett a civilizáció terén — eltekintve a béke idején általa végzett állandó közmunkáktól — Schober megfigyeléseivel jellemezhetjük. aki a korai sírkövek típusairól írja i1 ezek Noricumban „a közeli Itália egykorú sírköveitől származnak. Ezzel szemben Pannoniába már az első megszálló csapatok a legkülönfélébb típusokat hozzák, amelyek a polgári lakosság számára mintaképül szolgáltak". ,,Ez okból érthető, ha a Pannóniában szokásos, katonai származású sírkőtípusok a szomszéd tartományban teljesen hiányzanak, míg viszont az Itáliából Noricumba vándorolt formák, mint p. o. a síroltár, alig hagytak nyomot Pannoniában." Azt pedig, hogy a katonaságtól visszatérő pannonok mennyire átalakultak szolgálatuk alatt, már abból is következtethetjük, hogy a szolgálati idő 20—25 év volt ! E hatás ellenére a Dunántúl belső része, ahol nem állott katonaság, csak a fiatalság szolgált más vidékeken és országokban, sokkal lassabban alakul át, mint a garnizonok vidéke. A belső Dunántúlon a római pénzforgalom csak Kr. u. 70 körül indul meg. (holott, itt már a hódítás előtt is pénzgazdaság uralkodott !)2 és Nagy Lajos kutatásai szerint3 a rómaihoz idomuló bennszülött agyagművesség is tartani tudja még magát az I. században az idegenből behozott portékával szemben. Ugyanezt figyelte meg A. Schober 4 : a nagy táborok katonai típusaival szemben a beljebb eső vidékek primitívebb és illyr-kelta ízű stílusa a hadrianusi korig tartja magát, amikor a családi csoportos portré-mellképekkel ékesített stéla egyeduralma elmossa e különbséget. Ha most a szomszéd provinciákra vetünk egy pillantást, feltűnik mindjárt, hogy a Noricum és Pannónia közti különb-1 A. Schober : Die röm. Grabsteine von Noricum u. Pannonién. 1923. 2.. 3. 1. 2 Ezt К. Regiing : Der Denarfund von Fröndenberg (kny. а Zeitschr. für Numismatik-ból, 29. 189. sköv. 1.) 29. sköv. 1. nyomán pénzgazdasági okokkal magyarázzák. Ez téves, mert nemcsak a denárleletek kezdődnek ekkor, amelyeknél a Nero-féle pénzrontás éreztethette hatását, hanem a bronz aprópénz-leletek is. V. ö. az általam publikált zalahosszúfalusi lelettel (Arch. Ért. 1920—22. 102. sköv. 1.). 3 Egyelőre ld. rövid ismertetésemet erről : Gli studi rom. del mondo, 2, 1935. 275. 1. 4 A. Schober : Die röm. Grabsteine von Noricum und Pannonién. 1923. 223. 1.
