Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 1-37

Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. {I. A dunai tartományok központi csoportja. II. A romanizáció folyamata. III. A görög szférával való érintkezés és a dáciai romanizmus keletkezése. IV. Pannónia jelentősége a birodalom szempontjából.) I. közlemény. Sok száz részlettanulmányban immár töméntelen kisebb-nagyobb történeti, nyelvészeti, művészeti, gazdasági stb. adalék gyülemlett fel lassanként a dunai romanizmus morfológiájához. Addig is, amíg kísérletet tehetünk ezek összefogására a honfoglalás előtti Magyarország története feldolgozásának keretében, az írott és emlékszem forrásanyag teljes megrostálása és számos részlettanulmány elvégzése után, szükségesnek mutatkozott a probléma előzetes áttekintése, ami ma még csak vázlatos és ideiglenes lehet ugyan, de máris megbízhatóan tárhatja fel a fejlődés fővonalait s bevezethet a kérdés állásának ismeretébe. Szükséges e hálátlan feladatra vállalkozni már csak azért is, mert egyrészt nincs még olyan magyar munka, amely az utolsó évtizedek kutatásait ily irányban értékesítette volna, vagy legalább csak tájékoztatna ezek eredményeiről ; másrészt azok a külföldi művek, amelyek ily összefogásra vállalkoztak, a mi felfogásunktól és eredményeinktől lényeges pontokon eltérnek. Alábbi áttekintésünk a Kr. u. III. századig terjed, minthogy ekkor a romanizáció folyamata Pannoniában — nem úgy, mint az Alsó-Dunánál — lényegében lezáródott, megnyerte végleges arculatát. A következő idők fejlődéséről különben is megemlékeztünk már előbbi munkák keretében. I. A Dunamedencének a folyamtól délre eső része, mely Augustus óta a római birodalomhoz tartozott, nem volt egységes tömb a többezer kilométernyi part egész hosszában. Földrajzi képét nagyban befolyásolta, hogy a középső részén foglalt helyet e vidékek utolsó beltengere j1 emberföldrajzi 1 Prinz Gy., Pannónia, 1, 1935. 35. sköv. 1. Századok. 1936. I-III. 1