Századok – 1936

Szemle - Lüdtke Wilhelm: Der Kampf zwischen Österreich und Preussen um die Vorherrschaft im Reiche und die Auflösung des Fürstenbundes (1789–1791). Ism.: Komoróczy György. 107

SZEMLE. 107 dozásban, formai szempontú rendszerezésben. A szerző az előszóban hangsúlyozza, hogy könyve pusztán forráskiadvány s így a történelmi vagy esztétikai interpretációt tudatosan mellőzi, de pár lapnyi bevezetésében is ad néhány fontos szempontot és értékes utalást. Ennek az anyagnak rendkívül nagyjelentőségű vonatkozásai vannak egyfelől a külföldi barokk művészi tendenciákhoz, másfelől a XIX. századi magyar népdalhoz. Emellett jelentkezése módjában és történeti életformájában, általában mint történeti jelenség becses adatokkal szolgál a XVIII. és XIX. század fordulóján hazánk kulturális életében végbement fejlődési folyamat ismeretéhez. Megtudjuk például, hogy szinte pontosan az 1800. esztendővel eltűnnek a melodiáriumokból, tehát „kimennek a divatból" a barokkos-rokokós énekek és bevonulnak a németes romantikus dalok. Kívánatos volna, hogy B. tovább folytassa nagyértékű forráskiadványait, de az is, hogy a kiadott források történelmi értelmezéséhez is mielőbb hozzáfogjon, hogy kutatásainak eredményei szerves részét alkothassák a magyar kultúra múltjáról alkotott rendszeres képünknek. Joó Tibor. Lüiltke. Wilhelm: Der Kampf zwischen Oesterreich und Preussen um die Vorherrschaft im „Reiche" und die Auflösung des Fürstenbundes (1789—91). (Mitteilungen des österreichischen Instituts für Geschichtsforschung. 1931. 70—154.1.) L. tanulmánya Németország 1789—9l-es évei mozgalmainak és diplomáciájának történetét mutatja be s főként a Nagy Frigyestől létrehozott Fürstenbund sorsát vizsgálja. Sikerül kimutatnia az ellentéteket, amelyek az egyes államok között már a francia forradalom előtt is, de még szembetűnőbben utána fennállottak, részben „világpolitikai" (= francia orientáció) szempontjaik miatt, részben a két vezető germán hatalomnak : Ausztriának és Poroszországnak diplomáciai harcai következtében, melyeket porosz részről Hertzberg, osztrák részről Miksa Ferenc kölni választó, a császár testvére irányított. Amikor Lüttichben végül 1791 jan. 1-én Ausztria vetette meg a lábát, e kudarc véget vetett Hertzberg maradéktalan befolyásának : II. Frigyes Vilmos inkább az Ausztriával való együttműködést képviselte, s vele Bischofwerder nevű diplomatájának közvetítésével egy Donaumonarchie megalapozásáról tárgyalgatott. Az így létrejött szövetséggel egyidőben a Fürstenbund is megszűnt : önmagától feloszlott, mert a létrehozó szellem : Poroszországnak Ausztria elleni hatalmi törekvése feladta célpontjait. L. könyve az eseményeket jól pergeti le előttünk, szép képet rajzol a francia forradalom korabeli német népről is, de nem kísérli meg, hogy a függelékben közölt levelek adatait kihámozva megfesse előttünk Poroszország erőfeszítéseit pl. a magyar szövetség megteremtésére (Gragger könyvét, úgy látszik, nem ismeri). Arról sem nagyon beszél -— bár ez közelebb áll céljához — hogy Németországnak milyen szerep jutott II. József politikai koncepciójában, így a függelék : Lipót és Miksa Ferenc, továbbá weimari Károly Ágost és a porosz követek levelezése — sok vonatkozásban értékesebb fejezete tanulmányának, mint maga a csupán diplomáciai kapcsolatokat feltáró feldolgozás. Komoróczy György. Hermann Egyed: Lonovics József római küldetésének (1840—41). belpolitikai és diplomáciai előkészítése. (A Pázmány-Tudományegyetem egyháztörténelmi szemináriumának kiadványai, l.sz.) Budapest 1934. 8°. 35 I. Az alapos részletkutatásokra, támaszkodó tanulmány, mely elsősorban a bécsi Staatsarchiv és a vatikáni levéltár forrásanya-