Századok – 1935
Történeti irodalom - Kastner; Eugenio: Il contributo ungherese nella guerra del 1859. Ism.: Szőke Mihály 78
78 TÖRTÉNETI IRODALOM. Kastner, Eugenio: II contribute imgheresc nella guerra (lei 1859, (Storia e document!. Studi e Document! di Storia del Risorgimento. XI.) Firenze, 1934. Felice Le Monnier. 8°. 354 1. Szekfii Gyula a „Világtörténet és magyar történet"1 problémáit tárgyalva, hangsúlyozottan tárja elénk a különböző államokkal való kapcsolataink történeti feldolgozásának fontosságát. Kis nemzetünk — írja — a világtörténet ismeretét nem szolgálhatja másként, mintha saját történetét és szomszédaiét világítja meg saját lámpájával. Hiszen kívülről nézve, a magyar történet is része a világtörténetnek és aki jót alkot benne, munkájával egyúttal a világtörténetnek is hasznot hozott. De hogy ezt elérhessük, a mai helyzetben fokozott mértékben ki kell terjeszkednünk a magyar történelem és kultúra külső kapcsolataira, elsősorban a német—olasz és a szláv kultúrkörre, melyeknek történeti feldolgozását lényegesen elő kell segíteni. Ez volna az egyetlen tér, melyen mai viszonyaink között hazai és európai szempontból egyképen hasznos munkát végezhetnénk. К., a XIX. századi olasz-magyar történeti kapcsolatoknak kitűnő szakembere, „Mazzini és Kossuth" című könyve után (1929) most a magyar emigráció későbbi életének képét aclja. Számos tanulmányban foglalkozott már eddig is K. a magyar szabadságharc és a magyar emigráció olasz vonatkozásaival. E kisebb tanulmányaira, melyek többnyire olasz történeti folyóiratokban láttak napvilágot, most nem térve ki, csak a róma; „Rassegna Ital; ana"-ban (1933. nov. szám) megjelent „Lettere ;ned: te di Mazzini a Francesco Pulszky" című kis értekezéséről számolunk be röviden, részint azért is, hogy a Mazzini-kötetre, mely kétségtelen nyeresége legújabb történeti irodalmunknak, Fest Aladárnak folyóiratunkban (1929. 434. 1.) közölt ismertetése után is még egyszer felhívjuk az olvasó figyelmét. Mazzininek Pulszky Ferenchez írt, idáig kiadatlan levelei méltó kiegészítését képezik ugyanis K. Mazzini-kötetének. Mazzinit e levelei élénk vonásokkal mutatják be, amint mindjárt kezdetben a magyar néppel való megértés útjait keresi. Hiszen tudjuk, hogy már 1832-től mily fényes szerepet szánt a lovagias magyar nemzetnek a demokratikus alapokon szervezett új Európában. Magyarország éppúgy, mint az olasz részek, Ausztria járma alatt nyög —ez volt a hitvallása Mazzininek — és éppúgy sóvárog a szabadság és egy szebb jövő után, mint olasz hazája. Pulszky londoni tartózkodása alatt ismerkedett meg Mazzinivel, a közölt levelek az 1850-es évekből datálódnak, a legutolsó 1862-ből. Hangjukon mindig megérzik a barátság és kölcsönös nagyrabecsülés, akár Kossuth terveiről, akár a lengyel kérdésről vagy Garibaldi szerepéről szólnak. 1863-ban szakad meg a levelezés ; Mazzini ekkor Frigyessy Gusztávval lép összeköttetésbe és további terveit már vele együtt szövi. 1 Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Budapest, 1925.