Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
6 S ZENT-IVÁN УI BÉLA. viszont a biblia minden szavában egyenlő isteni tekintélyt akarván felismerni, a sokirányú bibliában a tulaj donképeni kereszténységet homályosan tudta csak felfogni. A teológia még sohasem volt annyira ószövetségi, mint most, még soha annyira nem helyezte központba az isteni törvényt és méltóságot. A_Jegalizmus a teológiába és az egyház szervezetébe egyaránt bevonult, viszont a reformáció sola gratiatanát meg kellett őriznie : a törvény és az isteni kegyelem Jiiegyenlítése vált központi kérdésévé és legnehezebb problémájává. Főtörekvése az volt, hogy az isteni ke gyelmet ^beillessze" a jogrend kereteibe. Ezt a megváltás tanaHaïf vegezte el. A főszempont e tanban a Krisztus által keresztül"vítF^eíégtételadás volt. A legalizmus Istene minden körülmények között megkívánta a satisfactiót, mert máskép csorba esnék az egész rendszerben, csorba esnék az isteni méltóságon. A jogi tárgyalásmód az isteni szeretetet, amelyet nem az erő, hanem a gyengeség jelének érzett és az isteni tekintélyhez nem tartott méltónak, törvényszerűnek és észszerűnek igyekezett feltüntetni. A szeretet el kellett, hogy fojtódjon addig, amíg a bűnért az elégtételt, az igazságnak megfelelően, a világrend kikövetelte. Mivel az ortodoxia elejétől fogva abból indult ki, hogy a szeretet és az igazságszeretet különböző, sőt ellentétes dolgok, a szigorúan legálisan kiképzett megváltástanban tükröződő istenképből végeredményben hiányzik a szeretet. Hogy mennyire erős volt az ortodoxiában az isteni jogrend gondolata, világosan látszik világnézetéből is, amelylyel a teremtéstől kezdve az utolsó ítéletig mindent meg akart határozni és jogilag behatárolni.1 A jogi jelleg meghatározta az egyház szervezetét is. A nép teljesen kiszorult az egyház kormányzatából. A papság szigorú felsőbbségi rendszer alapján uralkodott. Az egyházi és erkölcsi rendőrség szerepét játszotta. A pap Herr Pfarrer volt, hogy megfelelő tekintéllyel vezethesse a szintén erősen jogi képzetű Weltregiment eszméjének megfelelő harcot a gonosz ellen, melyet az ember Istennel együtt visel. A dogmák védelmére és a teológiai vitákra kitanított papság hosszú beszédei tanító célzatúak voltak. A hittan tanításának 1 Aulen, G. : Das christliche Gottesbild in Vergangenheit und Gegenwart. Gütersloh, 1930. ; Brunner, E. : Religionsphilosophie evangelischer Theologie. Leipzig—München, 1926. ; Eiert, W. : Morphologie des Luthertums. I. Theologie und Weltanschauung des Luthertums, hauptsächlich im XVI. u. XVII. Jahrhundert. München, 1931.
