Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok 61

A FRANCIA EMBERFÖLDRAJZ KELETKEZÉSE. 63 mástól való kissé kasztszerű elzárkózásában látjuk, ami egyebek között ma is megnyilvánul pl. az egyetemek nálunk megszokott bölcsészeti karának szerepét betöltő két fakultás : a faculté des lettres és a faculté des sciences elkülönülésében. Távolról sem akarjuk azt állítani, mintha Franciaországban az egyetem jelentené egyszersmind a tudományos életet is ; a francia egyetemek szerepe ebben a tekintetben egészen más, bizonyos vonatkozásban sokkal szerényebb, mint akár a magyar, akár a német egyetemeké. A francia egyetem nem kutatóintézet is egyben, hanem úgyszólván kizárólag iskola, azonban iskola a szó legtágabb értelmében. És itt az iskola nagyon sokat jelent. Az egyetemekről kikerült fiatal tudósgeneráció továbbra is fakultásbeli hovátartozandósága szerint érezte magát a „lettres" vagy a „sciences" emberének.1 A francia ember nagyon tiszteli a kereteket, a formákat és sokszor inkább hajlandó a tartalmat a meglévő keretekhez idomítani, mint fordítva. Minthogy régi időkben a földrajz a történelemnek volt a segédtudománya, a földrajzot ma is minden egyetemen a faculté des lettres-en adják elő, csakhogy most már a fizikai földrajz is kap ugyanitt tanszéket. (A faculté des sciences-on viszont van geofizikai tanszék.) Nagyon sokáig fennállott tehát az az állapot, hogy földrajznak csak azt a tudományt, helyesebben ismerethalmazt voltak hajlandók elismerni, amit hivatalosan is így hívtak s a fizikai földrajz anyaga szétszórtan, idegen természettudományok neve alatt lappangott. A fejlődésben a németek kétségtelenül megelőzték a franciákat. Előbb önállósult náluk a fizikai földrajz tudománya. De ugyancsak németek indítják meg az emberföldrajzot is. Különösen Ratzel munkái keltettek rendkívüli visszhangot francia tudományos körökben. Ez a kívülről, a német tudomány felől érkező ösztönzés kelti életre a modern francia földrajzot. Azonban nem támadnak új keretek ; egyszerűen kibővítik a régieket s azok új tartalommal telnek meg. Az egykori történelmi segédtudomány elnyeli a természettudományok által nyújtott eredményeket. A modern francia geográfusok első nemzedéke történésznek indult, mindenesetre a „faculté des lettres "-ről került ki ; maga Vidal de la Blache is. A franciák kivétel nélkül őt tekintik a modern francia emberföldrajz megalapítójának. Az utóbbi évtizedek valamennyi számottevő geográfusa közvetlenül vagy közvetve az ő tanítványa. Még Brunhes is, akinek sajátságos módon külföldön sokkal nagyobb a tekintélye, mint otthon. Pedig Brunhesben talán több az eredetiség, mint Vidal de la Blacheban. Az utóbbi főleg mint oktató teremtett iskolát. És itt meggyőző bizonyítékát látjuk annak a ténynek, hogy a francia egyetemnek, kizárólagos iskolajellege ellenére, helyesebben — a sajátos francia viszonyoknak meg-1 Igen figyelemreméltóak erre vonatkozólag L. Gallois : Le centenaire de la Société de Géographie de Paris c. cikkének megállapításai, Annales de Géographie, XXX. (1921.) 377. 1.