Századok – 1935

Pótfüzet - EMBER GYŐZŐ: Magyarország és az államtanács első tagjai 554

556 EMBER GYŐZŐ. [44] vállalta, bár addig csak a külpolitikával törődött. Az 1760-as évek elején a belpolitika irányítását is kezébe vette. Abból indult ki, hogy a monarchiának a háborút meg kellett volna nyernie, ha a benne rejlő lehetőségeket kiaknázta volna. Szervezete azonban megakadályozta abban, hogy teljes erejét uralkodója rendelkezésére bocsássa. Ha a jövőben hasonló kudarcot el akarnak kerülni, ha a monarchia továbbra is nagyhatalom kíván maradni, szervezetét át kell alakítani. A háború tanulságából ezt a célkitűzést vonta ki mint egyetlen pozitív eredményt. A legnagyobb szervi hibát abban találta meg, hogy hiányzik a vezetésből az egység. A különböző ügyeket különböző hatóságok intézik, mindegyik a maga elgondolása szerint, anélkül, hogy az összefüggéseket tisztán látná és intézkedéseit magasabb egységes szempontoknak rendelné alá. Ez a feladat az uralkodóra hárul, aki azonban egymaga nem tudja azt betölteni, tanácsosokra van szüksége. Tanácsosai eddig a főbb hatóságok vezetői voltak. Ezek azonban nem tudtak hatóságuk szűk látókörén felülemelkedni, tanácsaikat egyéni vagy tartományi, olykor rendi érdek sugalmazta, nem az egész birodalom lebegett szemük előtt. Olyan tanácsadó testületre van szükség, amely fölüláll minden rendi, tartományi vagy egyéni érdeken, amelynek tagjai semmilyen más feladatot nem vállalnak, feladatuk egyedül a monarchia egységes vezetése, segítik az uralkodót abban, amit egymaga elvégezni munkabírásának emberi végessége miatt nem tud. Ezt a tanácsadó testületet Kaunitz az államtanács (Staatsrat) formájában Mária Teréziával folytatott megbeszélései eredményeképen 1761 januárjában életre is szólította.1 ez tény. Ez azonban nem zárta ki, hogy Kaunitz új elgondolását jobbnak ítélje, sőt azt sem, hogy az a régi rendszernél tényleg jobb is volt. A két rendszer alapos összehasonlító megvizsgálása erre is megadná a feleletet. Közigazgatástörténetimk pariagán járva szomorú vigasz, hogy ezen a téren nyugati szomszédunk sem halad mérföldes léptekkel előttünk. 1 Az államtanács felállításának megokolását Kaunitz előterjesztéseiből vettem. Gondolatmenetének részletes követéséről természetesen le kellett mondanom. A felállításra, majd a szervezetbeni változtatásokra vonatkozó tárgyalások fontosabb iratait 1780-ig kiadta Fr. Walter a H. Kretschmayr szerkesztésében megjelenő osztrák központi közigazgatástörténet egyik kötetében. (D. őst. Zentralverwaltung. V. Sturz d. Direetoriums b. z. Ausgang d. Regierung Maria Theresias. II. Abt. 3. Bd. Wien 1934.) Az államtanács hivataltörténete még megírásra vár. Hock-Bidermann munkája [D. őst. Staatsrath (1760—1848). Wien 1879.] Mária Terézia korára különösen szegény ; az úgynevezett elnöki iratok alapján készült ; tévedéseire és hiányosságára már Walter is felhívta a figyelmet.